A beton- és műanyag csövek összehasonlító életciklus-értékelésének eredménye: a 400 milliméteres belső átmérőtől felfelé a (vas)betoncsövek szén-dioxid-kibocsátása kedvezőbb, mint az összes műanyag alternatíváé. A beton- és vasbetoncsövek a bontás és újrahasznosítás szempontjából is egyértelmű előnyökkel rendelkeznek a műanyag csövekkel szemben. A beton már majdnem 100 százalékban újrahasznosítható és visszakerül az anyagkörforgásba.
Beton vagy műanyag: melyik csőanyag a jobb ökológiai szempontból? A Fraunhofer Intézet a Bundesfachverband Betonkanalsysteme e.V. (Betoncsatornarendszerek Német Szövetségi Egyesülete, FBS) megbízásából vizsgálta ezt a kérdést. Az életciklus-értékelés összehasonlításakor a kutatók a nyersanyag kitermelésétől a gyárkapuig tartó forgatókönyv alapján egyértelmű következtetésre jutottak: a 400 milliméteres névleges belső átmérőtől kezdve az (vas)betoncsövek CO2-lábnyoma kedvezőbb, mint az összes műanyag alternatíváé (GRP, PVC, PE, PP).
„Ha a csövek ártalmatlanítását is figyelembe vesszük, a beton- és vasbetoncsövek egyértelmű előnyöket mutatnak a műanyag csövekkel szemben” – hangsúlyozza a Fraunhofer az életciklus-elemzés eredményeiről szóló sajtóközleményében.
Felelősség a jövő nemzedékek iránt – a fenntarthatóság nem érhet véget a beépítéssel
„A csatornaépítésnél is arra kell törekedni, hogy ép, élhető környezetet hagyjunk magunk után, és ne terheljük a természeti erőforrásokat. Ez csak akkor lehetséges, ha a csatornarendszerek fenntarthatóságának értékelésekor a teljes életciklust figyelembe vesszük a nyersanyagkitermeléstől a bontásig és az újrahasznosításig. Ennek oka, hogy egyes anyagok esetében a CO2-kibocsátás nagy része a termék életciklusának ebben a szakaszában történik. A ma lefektetett csatornavezetékekért nem háríthatjuk át a felelősséget egyszerűen a következő generációra” – magyarázza dr. Markus Lanzerath, az FBS ügyvezető igazgatója.
Míg a műanyagcső-ipar részben abból indul ki, hogy termékei életciklusuk végén a földben maradnak, és ezt a forgatókönyvet a környezetvédelmi terméknyilatkozatokban (EPD) is így határozzák meg, az FBS a bölcsőtől a sírig terjedő forgatókönyvet veszi figyelembe a termék valamennyi releváns életszakaszára kiterjedően. Ez megfelel a Német Építőipari Szövetség (HDB) által megfogalmazott, az úgynevezett CO2 árnyékár országos bevezetéséről szóló dokumentumban leírtaknak is. A cél az, hogy a szénlábnyomot döntő odaítélési kritériumként határozzák meg, és az újrahasznosítási potenciál figyelembevételével előmozdítsák a körforgásos gazdaságot az építőiparban.
A beton olyan ásványi anyag, amely nem károsítja a talajt és a környezetet (nincs mikroműanyag-kopás, nem jutnak szennyező anyagok a környezetbe), és már csaknem 100 százalékban újrahasznosítható és visszakerül az anyagkörforgásba.
A szennyvízcsövek környezeti hatásának független összehasonlítása
Az FBS aktívan kampányol a fenntarthatósági kritériumok nagyobb mértékű figyelembevételéért a közbeszerzési pályázatokban. A szövetségnek ezért különösen fontos volt, hogy lehetővé tegye a különböző csőanyagok életciklus-értékelésének független összehasonlítását. Ennek érdekében a Fraunhofer semleges intézményként elemezte a különböző anyagok kereskedelmi és nyilvánosan elérhető környezeti adatait, és 100 éves élettartamot vett alapul.
Forrás: https://www.ingenieur.de/fachmedien/bauingenieur/baustoffe/beton-ist-nachhaltiger-als-kunststoff/
