A SpaceX második Starship-repülésén történt robbanás (2023. november 18-án) a valaha felfedezett egyik legnagyobb lyukat eredményezte az ionoszférában. A vizsgálat megállapította, hogy a robbanásból származó lökéshullámok jelentősen érintették az ionoszférát, és csaknem egy órán át tartó és több ezer kilométeres lyukat okoztak a felső légkörben.
Az ezt vizsgáló tanulmány társszerzője, Jurij Jasjukevics, az oroszországi irkutszki Nap-Föld Fizikai Intézet légkörfizikusa szerint a rendellenesség nagysága meglepte a csapatát. Ez arra utal, hogy a légkörben zajló folyamatok még nem teljesen ismertek. Azt is megjegyezte, hogy az ilyen jelenségek potenciálisan hatással lehetnek a jövőbeni autonóm járművekre, amelyek precíz műholdas navigációt igényelnek. Jaszjukevics és csapata azt akarta tanulmányozni, hogy a nagy robbanások milyen hatással lehetnek az ionoszférára. Ez a légköri zóna körülbelül 50-1000 kilométeres tengerszint feletti magasságban terül el, ahol a napsugárzás megfoszthat egyes levegőmolekulákat az elektronjaitól. Ez azt jelenti, hogy az ionoszféra kis része elektronokból és pozitív töltésű ionokból áll, míg a levegőmolekulák többsége semleges marad. Az ionizált és a semleges molekulák aránya a tengerszint feletti magasságtól és a földrajzi elhelyezkedéstől függően változik. Ez az arány befolyásolja azt a sebességet, amellyel a globális navigációs műholdak rádióhullámai áthaladnak az ionoszférán. Az arány változásai eltérően befolyásolják a különböző rádiófrekvenciákat. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a különböző frekvenciájú rádióhullámok sebességének összehasonlításával valós időben mérjék az ionizáció mértékét.
Sokkhullám és egy lyuk
A csapat több mint 2500 észak-amerikai és karibi földi állomás szabadon elérhető adatait elemezte, amelyek műholdas navigációs jeleket fogadnak. Felfedezték, hogy a Starship rakéta robbanásai a hangnál gyorsabb lökéshullámokat generáltak. Ezek a lökéshullámok az ionoszférát semleges régióvá – egy “lyukká” – változtatták, amely a mexikói Yucatán-félszigettől az Egyesült Államok dél-keleti részéig húzódott csaknem egy órán keresztül. Míg a rakéták kipufogógázai robbanások nélkül is átmeneti lyukakat okozhatnak az ionoszférában, ebben az esetben a lökéshullámok sokkal nagyobb hatást gyakoroltak – magyarázta Jasjukevics. Kosuke Hekit, a japán szapporói Hokkaido Egyetem geofizikusát lenyűgözte az esettanulmány. Úgy véli azonban, hogy a nagy robbanás kémiai hatásai okozták a keletkezett lyukat.
Elon Musk és a SpaceX: baleset volt a Starship felrobbanásának oka?
A második teszt során a „csillaghajó” messzebbre repült, mint korábban, de újabb robbanás történt. A pilóta nélküli Starship rakéta első fokozata néhány perccel a felszállás után felrobbant azt követően, hogy felszállt az amerikai Texas államban található SpaceX űrrepülőtérről. Nem sokkal később a SpaceX élő közvetítésének kommentátorai felvetették, hogy a rakéta második fokozata is felrobbanhatott. Az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatala (FAA) bejelentette, hogy a teszt során baleset történt, ami a rakétarendszer elvesztéséhez vezetett. „Semmi sérülés vagy közintézményekben keletkezett kár nem történt” – áll a közleményben.
A 2. teszten elértek néhány mérföldkövet
A második teszt során legalább néhány további mérföldkövet sikerült elérni: nem sokkal az indítás után a két rakétafokozatot sikeresen leválasztották, ami az első tesztben nem sikerült. Az alsó rakétafokozat azonban nem sokkal ezután ismeretlen okokból felrobbant, és nem a tervek szerint landolt a Mexikói-öbölben. A felső rakétafokozat még egy ideig repült, és elérte a 140 kilométeres magasságot. Aztán az élő közvetítés során bejelentették, hogy a jel megszűnt, és azt feltételezték, hogy a felső rakétafokozat is felrobbant. Kezdetben tisztázatlan maradt, hogy a rakétafokozat magától robbant-e fel, és ha igen, milyen okból, vagy a mérnökök okozták-e biztonsági okokból automatikusan felrobbanását. Az eredeti tervek szerint körülbelül másfél óra múlva kellett volna leszállnia a Csendes-óceánban.
A SpaceX már előre kijelentette, hogy ez csak a második a sok várható teszt közül, és elsősorban az adatgyűjtésen van a hangsúly.
Kép: NASA
