Magyar Mérnöki Kamara október 25-én tartotta idei második küldöttgyűlését a fővárosi Lurdy Házban. Az országos szakmai önkormányzat legfőbb döntéshozó fóruma megtárgyalta a kamara 2025. évi díjrendszerét, ellenszavazat nélkül elfogadta a köztestület jövő évi költségvetési tervét, valamint óriási többséggel fogadta el a Magyar Mérnöki Kamara új, januártól hatályos Etikai-fegyelmi Szabályzatát. A munkaülés levezető elnöke ezúttal is Csohány Kálmán volt.
A területi kamarák és a szakmai tagozatok küldötteit – a rendezvényen a szavazásra jogosult 184 küldöttből 135 fő (73%) képviselte – elsőként a mérnöki köztestület vezetője, Wagner Ernő köszöntötte (lásd keretes írásunkat). A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően dr. Rátkai Gábor főtitkár ismertette a napirend kiegészítésére érkezett küldötti indítványt, leszögezve, hogy az új napirendi pont felvételének nincs jogi akadálya. A küldöttek 100 igen, 12 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett el is fogadták – az előterjesztés az alapszabályban meghatározott díjrendszertől történő eltérés kezdeményezésére a 2025. évi díjak kapcsán címmel – a benyújtott módosító javaslat napirendre tűzését, majd ellenszavazat nélkül fogadták el a kiegészített napirendet. Az MMK legfőbb döntéshozó fóruma ezután az alapszabály – a magyar építészetről szóló törvényből eredő – módosítására vonatkozó előterjesztésről, valamint arról döntött, hogy 2025-től a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett hatósági nyilvántartás (gázszerelők) éves adminisztrációs díja 10 ezer forint lesz, amely összeg tárgyévi megfizetése alól mentesül a bejelentő, amennyiben aktív kamarai tagsággal rendelkezik.
Az új, negyedik napirendi pontot dr. Liska András, a Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke szóban terjesztette elő, melynek lényege, hogy jövőre minimális mértékben emelkednének a kamarai díjrendszer tételei. A küldöttek az indítványt elutasították. Az MMK küldöttgyűlése ezt követően egyhangú szavazással döntött az országos köztestület 2025. évi költségvetési tervének elfogadásáról.
Az új etikai-fegyelmi szabályzat történetéről, megalkotásának körülményeiről, illetve a szabályozás főbb újdonságairól Pohl Ákos bizottsági elnök tartott rövid előadást, majd tájékoztatta a küldötteket, hogy a szabályzat-tervezethez a kamara választmányától 11, az Építési Tagozattól pedig 1 módosító indítvány érkezett. Ugyancsak a legfontosabb változásokat összegezte tájékoztatójában dr. Baranyi Bertold ügyvéd, szabályozási szakjogász.
A küldöttek egyperces hozzászólási lehetőségek mentén tárgyalták végig mind a 12 módosító javaslatot, és végül – kettő kivételével – jóváhagyólag szavaztak az indítványokról. A MMK küldöttgyűlése ezt követően 118 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta az etikai-fegyelmi szabályzatról szóló új regulát, és elrendelte annak, valamint a releváns törvényi rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételét.
A Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Wagner Ernő zárszavában köszönetet mondott a küldötteknek, az etikai-fegyelmi szabályzat kidolgozásában résztvevő kollégáknak, majd bejelentette, hogy idén – az építészkamarával közösen – még el kell fogadni a tervellenőri, a költségszakértői és a beruházáslebonyolítói szabályzatokat, erre azonban ülés megtartása nélküli, elektronikus küldötti szavazással is sor kerülhet.
Munkatanácskozás – racionális, célirányos döntések
Legutóbb egy órán keresztül szórakoztattam ezt a tiszteletreméltó társaságot, ígérem, nem leszek adós, de csak jövő tavasszal, amikor zárszámadás lesz erről az évről és az elmúlt négy évről. Akkor majd remélem beszámolhatok arról, hogy miként érintettek minket összeségében a jogszabályváltozások, elmondhatok arról jót-rosszat, hideget meleget. Elmondhatom, hogy végre végső székhelyünk – remélem nem nyughelyünk – építése megkezdődött. Elmondhatom mennyit gyarapodtunk. És elmondhatom, hogy milyen lehetőségek vannak a területi hozzájárulások és főleg ezáltal a tagdíjak reálbefizetésének mérséklésére. Mert szeretném hinni, hogy senki nem gondolja azt, ha csökken a megyei hozzájárulás paritásos áron történő befizetése akkor azt a tagjainknak nem kell megéreznie megtapasztalnia.
Van minden jól gazdálkodó megyének és az MMK-nak is elég vagyona, hogy egy lépéssel hátrébb lépjünk, együtt hátrébb! Nem tartozunk a sarcoló kamarák közé, és nem vagyunk mamlaszok sem, hogy azt gondoljuk, egy kamara csak úgy a semmiből majd elevickél magától. Sem a testületünk és annak nonprofitja nem lehet teljesítmény nélküli kifizetőhely. Nem szolgálhatja egzisztenciák megteremtését vagy annak valós tettek nélküli fenntartását. De nem várható el az sem, hogy hasznos idealisták jószándékból a szervezetet működtessék, mert a jószándék köveitől kíméljenek meg minket. Az alibit vissza kell utasítanunk, de az értékteremtő munkát el kell ismernünk. Legyünk toleránsak, de ne naívak. A mi nyelvezetünk a kétszerkettőn alapul. Jól ismerjük a polkorrektség, elitizmus zsákutcáját, de azt is kerülnünk kell, hogy a megmondókapitányok szerepében tetszelegjünk. Mert sokan nem mernek szembesülni vele, de mi tudjuk, sosem lódíthatunk, nekünk az igazat kell mondanunk, nem csak a valódit.
Visszatérve tagdíjmegállapítása, a jövőben erre majd sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Egy olyan gazdasági helyzetben, amikor a mediánbér és a garantált bérminimum együtt mozgott, akkor teljesen reális elképzelés volt a tagdíj automatizmus meghatározása. Azonban 20 ezres nagyságrendű tagságunk nem csekély hányada a mediánbér fölött, de az átlagbér alatt keres. Közben a garantált bérminimum és a medián bér közti rés csökken. Ha úgy tetszik igazságtalan lehet majdan a szolgai automatizmus alkalmazása addig amíg a gazdaság nem tér vissza a normál kerékvágásba.
Most jutottunk határállapotba, mert a korábbi tagdíjtétlenséget és a reálgazdasági folyamatok figyelmen kívül hagyását máig sikerült kiegyenesíteni. A tagdíj mértéke középarányos a realitás szintjén mozog, azonban nem biztos, hogy mindez a felhasználása kapcsán minden esetben visszatükröződik.
Legyünk őszinték egy pillanatra, gondolkodjunk el, ne mutogassunk egymásra, de magunkban vonjuk le a szükséges következtetéseket és a jövőben ennek rendeljük alá tetteinket! Vagyunk abban a helyzetben, hogy elgondolkodjunk, mit adjunk vissza a tagságnak abból, amit az az elmúlt közel három évtizedben kaptunk tőlük. Azonban nemet kell mondanunk azokra az alapítványokra, amelyek szűkkörű kedvezményezetteknek fialnának, nemet az egyesekre igent a százakra, ezrekre. Van erre elképzelésünk, de még nem kellően kiforrott ezért szívesen fogadnék erre irányuló javaslatokat, kezdeményezéseket. Például a kérdezze mérnökét Facebook csoportba vagy akár galambpostán. De most térjük át a mai nap alapvetéseire, mert akár hosszú menetelés is várhat ránk!
Kérem azt, hogy az előttünk álló idő a bölcsesség a bölcs és nem elvtelen kompromisszumok jegyében teljen el. Higgyétek el, amit ma elétek tárnak a mögött szakmai, mérnöki tisztesség és nem a pokolba vezető jó szándék, de nagy munka, szakmaiság áll! Bizonyosan nem hibátlan ez a munka, de mérnökök vagyunk és nem matematikusok. Itt mondanám el, mi a különbség e két reálértelmiségi között.
Egyszer a mérnök és a matematikus kapott egy lehetőséget egy gyönyörű lány megcsókolására egy feltétellel. A lánytól 10 méterre meg kellett állniuk, de csak úgy közelíthették meg, hogy a köztük lévő távolságot mindig csak megfelezhették. Erre a matematikus csak legyintett és lelépett, mert azt mondta, hogy örökkön örökké lesz köztük egy minimális távolság. De mit mondott a mérnök? Igen lesz egy minimális távolság, de éppen elég, hogy a céljaim megvalósítsam.
Kedves Kollégáim! Szerintem köztünk talán még minimális távolság sincs, ezért arra kérlek benneteket, hogy a mai napon valósítsuk meg céljainkat, azért, mert én tudom, és meg vagyok arról győződve, hogy azok közösek!
Wagner Ernő MMK-elnök
