Hogyan változik a szakmagyakorlás októbertől?

A módosítás érinti a tervezői szerződés tartalmát. A tervezési szerződés a Ptk. és a Méptv. előírásain túlmenően tartalmazza:

a) a vállalt tervezési tevékenység pontos megnevezését,

b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmények (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),

c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,

d) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,

e) a tervezési díj összege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

f) az esetleges szakmai biztosíték kikötését,

g) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező tervezői felelősségbiztosítással rendelkezik, a kötelező tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámát, a biztosító nevét és a tervezési szerződés mellékleteként a fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény),

h) a tervezési szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést,

i) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,

j) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását,

k) a tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el, valamint

l) az e-építési napló vezetéséhez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén a tervező és a tervezői művezető naplóügyfél-jelét.

A tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését.

A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei közé új pontként került be az „építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte” szövegrész. A módosítást követően a Korm. rendeletben megjelenik a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a vezető tervező meghatározása is. A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a tőlük megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.

A rendeletmódosítás hatálybalépését követően a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan személyi sérüléses és dologi károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a  tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

A határozatlan tartalmú tervezői felelősségbiztosítás mértéke az éves árbevételét alapul véve került meghatározásra. A jogszabály szerint az éves árbevétel alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet. A vonatkozó határokat a Korm. rendelet 15/H. §-a tartalmazza.

Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Építész Kamarának vagy a Magyar Mérnöki Kamarának, amely erről tájékoztatja a szakmagyakorlót nyilvántartó területi kamarát. A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével. A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el. Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.

A vizsga díja összesen 52 000 forint, amelyből az általános rész díja 26 000 forint, a szakterületi rész díja 26 000 forint. A vizsga a 39. § (10) bekezdése szerinti eredménytelenség esetén megismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal – ha arra egy éven belül sor kerül – ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos. Ha vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző ötödik munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 6.000 forint levonásra kerül.

A területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, ha megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.

A rendelet 67. § (8) bekezdése szerint: az a középfokú végzettségű, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően szerzett kamarai tagság nélküli szakmagyakorlási jogosultságot, e jogosultsághoz kötött tevékenységét e rendelkezés hatálybalépését követően is jogszerűen végezheti. A rendelkezés alapján a jelenleg műszaki ellenőri, vagy felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező, középfokú végzettséggel rendelkező szakmagyakorlóknak, akik október 1-jét megelőzően már rendelkeztek az adott szakmagyakorlási jogosultsággal, nem szükséges kamarai tagsággal rendelkeznie.

A megjelent jogszabály alapján módosul a gépészeti technológiai tervezési szakterület (GPT) és a hírközlési építmények szakterület felelős műszaki vezetői jogosultság (MV-HI) tartalma.