Több lehetőségük is van azoknak a vállalkozóknak, akik szeptember 1-jétől már nem jogosultak a kisadózó vállalkozások tételes adójára; a törvénymódosítás több százezer hazai kisvállalkozó és -vállalkozás működését érinti – közölte az OTP Bank és a Bookkeepie július 20-án.
Szakértőik szerint a vállalkozási tevékenység folytatására számos lehetőség áll rendelkezésre. A megalapozott döntéshez elengedhetetlen az üzleti terv készítése és ez alapján szakértő bevonásával az egyes alternatívák adóvonzatának kiszámítása. Az a kata körébe tartozó egyéni vállalkozó, aki továbbra is vállalkozóként szeretné folytatni tevékenységét, adózhat vállalkozói jövedelemadózással, vagy a választhatja az átalányadózást.
Az átalányadózás évi 24 millió forint árbevételig, illetve kiskereskedelmi szolgáltatóként 120 millió forintig választható. Az átalányadó a vállalkozó bevételéből egy vélelmezett költséghányaddal számítható ki, az így kapott jövedelem után kell adót és járulékot fizetni a vállalkozás tevékenységétől függő arányban. Fontos, hogy aki a továbbiakban egyéni vállalkozóként, átalányadózással folytatná tevékenységét, erről október 31-ig nyilatkozhat, az adóhatóság augusztus 15-ig teszi közzé a bejelentés módját.
A vállalkozói jövedelemadózásnak nincs bevételi értékhatára. Ez az adózási mód akkor lehet előnyösebb, mint az átalányadó, ha az egyéni vállalkozó által végzett tevékenységgel összefüggésben felmerülő tényleges (igazolt) költségek magasabbak, mint az átalányadózás során figyelembe vehető költséghányad. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-ben folytatná tevékenységét, folytathatja társasági adózással vagy választhatja a kisvállalati adót.
A kisvállalati adó (kiva) mértéke 2022-ben 10 százalék, alapját több tétel adja, mint a személyi jellegű kifizetések, vagy például a jóváhagyott osztalék összege. A közlemény emlékeztet arra, hogy 50 fős létszám és 3 milliárd forint éves árbevétel alatt választható, és abban az esetben lehet előnyös, ha a vállalkozás bérköltsége meghaladja a nyereségét.
A társasági adó, amelynek mértéke 9 százalék, akkor lehet előnyösebb, mint a kiva, ha a vállalkozó osztalékra tart igényt, nem lesznek magasak a bérköltségei, vagy ha az első időszakban kicsi vagy negatív eredménnyel tervez. További különbség, hogy a kiva – amennyiben tervez személyi jellegű kifizetéssel a vállalkozás – mindenképp fizetendő, míg a társasági adót eredmény után kell fizetni.
A kata hatálya alá tartozó bt.-k hasonlóan az egyszemélyes kft.-hez, folytathatják társasági adózással, vagy szintén választhatják a kisvállalati adót, azonban áttérés esetén a nyitómérleget könyvvizsgálóval kell aláíratni – ismertetik. A szeptember 1-jével életbe lépő változások áttételesen a kisadózó vállalkozások céges partnereit is érintik, hiszen, ha a korábban a kata körébe tartozó egyéni vállalkozó másik adózási formát választ, az a magasabb adóterhek mellett magasabb adminisztratív költségeket is jelent.
Megoldásként felmerülhet a munkaviszonyra való áttérés, amennyiben a partner által ellátott feladat mennyisége és időtartama ezt indokolttá teheti, és opció lehet még az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) is. Utóbbi esetében a partnert magánszemélyként lehet tovább foglalkoztatni alkalmi, egyszerűsített munkaviszonyban, de havonta legfeljebb 15, évente pedig legfeljebb 90 napot dolgozhat ennek keretében (turisztikai vagy vendéglátóipari idénymunka esetén 120 napot). (MTI)
