A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július 13-án a kormányinfón.
A miniszter a kormánykabinetek vezetőinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az elhúzódó orosz-ukrán háború és az Oroszország ellen bevezetett brüsszeli szankciók miatt Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak. Gyakorlatilag Európa jelentős részén energiaválság alakult ki. Az elmúlt napokban az is világossá vált, hogy nagy valószínűséggel, a jelenlegi állás szerint nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra Európában – tette hozzá. Közölte: a magyar családok és gazdaság energiaellátásának védelmére éppen ezért, több országhoz hasonlóan, a magyar kormány is energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelyek augusztusban lépnek életbe. A miniszter szerint a rendkívüli intézkedésekkel tudják biztosítani, hogy legyen elegendő energiája az országnak télen is, és a továbbiakban is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.
A kormány döntött arról, hogy Magyarország másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre növeli a hazai gázkitermelést – jelentette be. A szakminisztérium szerint tovább növelhető a kitermelés a jelenleg is működő gázmezőkön; olyan magasan van ugyanis a gáz ára, hogy az is megéri, ha drágább technológiával sikerül felszínre hozni – mondta Gulyás Gergely. A kormány felkérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy szerezzen be több földgázt. Ma a gáztárolók töltöttsége 44 százalékos, ez a mennyiség körülbelül három hónapig biztosítja az ország teljes gázellátását. A cél az, hogy a lehető legtöbb gáz álljon rendelkezésre – közölte. A miniszter bejelentette, hogy a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára; egy kivétel van, a bértárolás, amely továbbra sem engedélyköteles.
A kormány az év végéig jelentősen fokozza a hazai lignitkitermelést. A kabinet döntött arról is, hogy a mátrai erőmű blokkjait minél hamarabb újra kell indítani, illetve kezdeményezi a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását – tette hozzá. A jelenlegi háborús energiaválságban „egész egyszerűen nem fér bele”, hogy mindenki korlátlanul kapja a csökkentett áru gázt és áramot. Ezért a rezsicsökkentés részeként bevezetett limitált árat augusztus 1-sejétől a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítják. Annak, aki az átlagnál több energiát fogyaszt, piaci áron kell megfizetnie a többletet – tette hozzá.
Magyarországon az átlagos havi fogyasztás sávhatára a villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, 2523 kilowattóra/év, a földgáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter/év – mondta Gulyás Gergely. A háztartások háromnegyedét nem érinti a változás, mert az átlag alatt fogyasztanak. A többet fogyasztó egynegyednek is a csökkentett árat kell fizetnie az átlagos fogyasztás mértékéig – közölte. A döntést azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódik, és az arra adott szankciók miatt valódi kockázatot jelent, hogy lesz-e elég energiahordozó a télen. Az árak az egekben vannak, az ellátás akadozik, gazdasági értelemben rendkívüli állapot köszöntött be. Ezért most össze kell fogni Magyarország polgáraival és minden olyan magyarországi szereplővel, aki tud tenni az energiaellátás biztosításáért – tette hozzá.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos is elmondta, hogy a nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kapják a gázt. Jelenleg is van kedvezményes fogyasztási limitjük, ami megmarad a jövőben. Egy háromgyerekes család ezentúl évente nem 1729 köbméterig, hanem 2329 köbméterig veheti igénybe a kedvezményt. Minden további gyerek után 300 köbméterrel emelkedik a limit. A villamos áramnál ilyen kedvezmény nincs – mondta.
A kormánynak az volt a fő célja az energia-veszélyhelyzet elrendelésével, hogy továbbra is fenn tudja tartani a rezsicsökkentést és télen is legyen energiája az országnak – tette hozzá. Ennek egyik eszköze a rezsivédelmi alap, a másik a most ismertetett döntés, amely szerint „egyszerűen nem fér bele” a „háborús energiaválságba”, hogy mindenki korlátlanul használja a csökkentett árú gázt és villanyáramot – mondta. Egy átlagfogyasztó, „rezsivédetten”, 7750 forintot fizet havonta a villanyért. Ha nem lenne rezsicsökkentés, ez 50 833 forint lenne. Jelenleg egy átlagfogyasztó 15 833 forintot fizet havonta a gázért, rezsicsökkentés nélkül ez 131 441 forint lenne – tette hozzá a politikus. Németh Szilárd azt mondta, a spórolás így havonta 158 691 forint, évente 1,9 millió forint; ennyi pénz marad továbbra is az embereknél. Elmondta, hogy a rezsicsökkentés fogyasztási helyhez kötött, villany esetében 5,6 millió, gáz esetében 3,5 millió fogyasztót érint.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kiemelte: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy télen a családok és a gazdaság számára is a szükséges energia rendelkezésre álljon. Ehhez arra van szükség, hogy a gázszállítás Magyarországra folyamatos legyen, a tárolókat pedig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni. Közölte: van a kormánynak havária terve arra, ha egyáltalán nem érkezne gáz Magyarországra, de pillanatnyilag az ország gázellátása folyamatos. Később hozzátette: a kormány a lakosságnak szóló életvezetési tanácsoktól tartózkodna, az a havária tervben a legutolsó eset. Azt is megerősítette, hogy a kormány október 1-jéig hosszabbította meg a benzinárstopot, amin nem kívánnak változtatni.
Kérdésre elmondta: Magyarország a szénbányászat fokozása mellett is tudja tartani a klímacélokat, a 2030-as szén-dioxid-kibocsátás csökkentést. Arra, hogy tervezi-e a kormány támogatni a tűzifával fűtőket, a miniszter azt felelte: ezt szolgálja a tűzifakivitel elrendelt tilalma. Emellett felmérik a tűzifahelyzetet az országban, és a kormány programot fog készíteni, hogy elősegítse a fával fűtés minél nagyobb arányát.
Gulyás Gergely elmondta, az átlag energiafogyasztás meghatározásánál súlyozott átlagot számoltak, vagyis kihagyták azokat a háztartásokat, ahol nincs fogyasztás. Kitért arra is, Magyarországnak semmilyen kötelezettsége nincs egy esetleges európai akut energiaválság esetén. De „mindenkinek szívesen segítünk, ha a magyar családok és a magyar gazdaság biztonságban van”.
Németh Szilárd közölte, a vízzel kapcsolatban a rezsicsökkentés még nem került szóba, de a szerdai kormánymegbeszélésen előkerült a víziközművek helyzete és „a megoldás is körvonalazódott”. Gulyás Gergely kérdésre elmondta, hogy a rezsicsökkentés fenntartása minden fogyasztási helyre, így a víkendházakra is vonatkozik. Közölte azt is, hogy azok nem kapnak kompenzációt, akik gáz helyett árammal fűtenek. Elmondta, be tudják szerezni nagyon drágán az energiát, és ha valaki meg tudja ezt fizetni, akkor azt csinál, amit szeretne.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem fogadható el az, hogy míg egy katás havi 50 ezer forint adót fizet úgy, hogy munkaviszonyt vált ki, egy ápolónő pedig átlagosan 184 ezer forintot. Gulyás Gergely emlékeztetett: 2012-ben a katáról szóló önálló törvény elfogadásakor – amelyet akkor egyetlen ellenzéki párt sem szavazott meg – a kormány célja az volt, hogy a lakossági szolgáltatást végző kisvállalkozóknak vezessenek be egy átalányadót. Tájékoztatása szerint az első százezer katázó kilencven százaléka ebbe a körbe tartozott, azonban a Pénzügyminisztérium adatai szerint a katázók kétharmada ma már munkaviszonyt vált ki, egy cégnek számláz. Később jelezte: a katás változtatásokat nem költségvetési intézkedésként hozta meg a kormány, hanem az adókülönbségek miatt. Arra is kitért: a jogellenesen tiltakozókkal szemben a rendőrség maximálisan humánusan járt el. Arra kérdésre, hogy a kata módosításából eredően milyen költségvetési hatással számolnak, a miniszter úgy reagált, nagyon eltérőek a prognózisok. A katát elhagyóknak a munkaviszonyon kívül négy másik lehetősége van, az átalányadózás, az ekhó, a kiva és az egyéni vállalkozás, a költségvetési hatás pedig attól függ, hogy melyiket milyen arányban választják a korábban katázók. Megjegyezte: ezek ugyan magasabb adóteherrel fognak járni, mint a kata, de még mindig kevesebbel, mint amennyit egy tanár vagy egy ápoló fizet. Megerősítette, hogy a mostani javaslattal a kataszabályozás eredeti céljához tértek vissza, vagyis hogy ezt az adónemet a lakossági szolgáltató, önmagukat fenntartó kisvállalkozók választhassák, most a kiskaput zárták be. Szerinte a katások kétharmada nem az eredeti céloknak megfelelően használta ezt az adózást. A döntésért a felelősséget az előterjesztő kormány és a szabadon választott országgyűlési képviselők vállalják – jelentette ki. A miniszter elmondta azt is, hogy önmagában ennek a döntésnek jelentős hatása az inflációra nincs. (MTI)
