A Magyar Közlöny 66. számában megjelent az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény, amely tartalmazza többek között a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását is.
A törvény 2. § (1) bekezdésében szabályozott állami feladatok között módosított r) pontként jelenik meg az „állami tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vonatkozó vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatok ellátása.”
A módosítás alapján a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat az állami beruházásokért felelős miniszter látja el, vagy azt a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek – az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve – látják el.
A törvény 16. § (3) bekezdésének módosítása alapján a vízügyi igazgatási szervek a folyók vízkárelhárítási célú szabályozási feladatait az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve látják el. A kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek– építéséért és fejlesztéséért az állami beruházásokért felelős miniszter felelős vagy a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek felelősek. Ezen új védművek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása a vízügyi igazgatási szervek feladata.
A módosítás érinti a 28/A. § (1b) bekezdését, amely alapján a hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv – a vízbázis állapotára és a tervezett kútnak a vízbázisra gyakorolt hatására tekintettel a felszín alatti vizek védelme érdekében – az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést, az üzemeltetést vagy a megszüntetést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés, az üzemeltetés vagy a megszüntetés csak véglegessé vált vízjogi létesítési, üzemeltetési vagy megszüntetési engedély birtokában kezdhető meg. A hatóság jogköre így már nem csak a létesítés, de az üzemeltetés és megszüntetés eseteire is kiterjed.