Az országos köztestület legfőbb döntéshozó fóruma május 31-én, a fővárosi Lurdy Házban tartotta munkaülését, melyen a területi kamarák és a szakmai tagozatok szavazásra jogosult 184 küldöttjéből 130-an voltak jelen. A küldöttgyűlés levezető elnöke ezúttal is Csohány Kálmán volt.
A küldötteket elsőként a Magyar Mérnöki Kamara elnöke üdvözölte, idézve a száz éve elhunyt első kamarai elnök, Zielinski Szilárd (1860-1924) egykori székfoglaló szavait: „Természetes, hogy valamennyiünk nézetei nem egyezhetnek. E nézeteltéréseket talán kihegyezhetjük és kiélesíthetjük csak azért, hogy igazunkat bizonyíthassuk, avagy pedig jóakarattal letompíthatjuk őket. Ha azonban a mérnöki kar vitális érdeke úgy kívánja, hogy összefogjunk és összes erőinket összpontosítsuk, az ilyen esetre kérem igen tisztelt kartársaimat arra, hogy ilyenkor törhetetlen akarattal demonstráljunk és tartsunk ki azon álláspont mellett, melyet a mérnöki kar érdeke megkövetel.”
A határozatképesség megállapítása (70,6%-os részvétel) és a küldöttértekezlet tisztségviselőinek megválasztását követően a levezető elnök bejelentette, hogy 39 küldött napirend-módosító indítványt nyújtott be a BME helyzetének megtárgyalása, állásfoglalás kiadása és határozathozatal annak kezelésére címmel. Rövid vita után az indítvány napirendre tűzését – a gyenge szövegezés és a közelgő műegyetemi rektorválasztás miatt – a küldöttek végül nem támogatták. Az ülés eredeti napirendjének elfogadását követően Wagner Ernő az elnökség előzetesen, írásban megküldött beszámolóját egészítette ki a múlt év májusi küldöttgyűlés óta eltelt időszak eseményeiről és eredményeiről. Az MMK-elnöke elöljáróban leszögezte: az első útja a Műegyetemre fog vezetni, hogy egyeztessenek a BME új rektorával arról, az országos kamara miként tud segítséget nyújtani a legnagyobb hazai mérnökképző intézménynek.
Az elmúlt időszakban két olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés – emlékeztetett szakmai önkormányzatunk vezetője –, melyek alapvetően határozhatják meg sorsunkat. A törvény magában foglalja az új kamarai szabályozást is, és az már nem csupán tervező és szakértő mérnökökről beszél, hanem egy sokkal szélesebb körről. Aggályos viszont a nem mérnöki végzettségű tagok sorsa – húzta alá Wagner Ernő. „Megpróbáltunk lépéseket tenni ezzel kapcsolatban, a minisztériumtól azonban azt a visszajelzést kaptuk, hogy az építészeti törvény nem változhat. Ennek nyomán javasoltuk, fogalmazzák meg másképpen a felelős műszaki vezetők követelményeit, azaz a jövőben ne kelljen felelős műszaki vezető a technikus végzettségű felelős műszaki vezetők által vezetett munkákra, hanem ezekre felelős műszaki irányítót jelöljenek ki, így nem kell módosítani a törvényt. A javaslaton még gondolkodnak a minisztériumban. Nem feltétlenül helyes, ha 3-4 ezer nem mérnöki végzettségű szakember kerül a kamarába. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök tagok legyenek, mert jelenleg nincs etikai és fegyelmi felelősségük” – hangsúlyozta az MMK elnöke. Wagner Ernő szerint a beruházási törvénnyel kapcsolatban optimistábbak lehetünk, hiszen a jogszabályban rögzítetten új, meghatározó szereplők jelennek meg, a beruházáslebonyolító, a tervellenőr és a költségszakértő kollégáknak ráadásul mérnöki kamarai tagsággal és jogosultsággal is rendelkeznie kell. „Ebben a körben a tervellenőr szerepe a legproblematikusabb, éppen ezért küldtünk hírlevelet minden szakmagyakorlónak azzal, hogy aki tud, azonnal kérelmezze a vezető tervező címet, mert a jogszabály szerint csak a vezető tervezők lehetnek tervellenőrök.”
„Azt a tényt, hogy viszonylag jól sikerült a törvény, az is igazolja – vélekedett a kamara elnöke –, hogy hatalmas erők munkálkodnak a vívmányok ellehetetlenítésén. Pillanatnyilag a legnagyobb küzdelem a műszaki egyenértékűséggel kapcsolatban folyik, ennek megvalósíthatóságát pedig néhányan tűzzel-vassal próbálják kiirtani. Wagner Ernő elmondta: az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény elfogadásával létrejött az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, melyben meghatározó szerepet tölt be a Magyar Mérnöki Kamara. A húsztagú tanács munkáját az MMK által delegált szakértői csoport is segíti – kilenc témában nyolc szakmai tagozatunk tizenkilenc szakembere készíti elő a munkát (a következő munkacsoportok jöttek létre: tervezői szolgáltatások rendszere, építőipari beruházási folyamatok rendszere, építményinformációs modell feltételrendszere, tervpályázati kiírás szakmai alkalmassági és értékelési kritériumrendszere, tervező és kivitelező értékelési rendszere, műszaki egyenértékűség kritériumrendszere, minősített szolgáltatásokra alkalmazandó címkék jegyzéke, építési beruházásokon résztvevő szakemberek új képzési rendszere, szerződésminták beruházásonként és építmény-funkcióként).
Várhatóan lesz állami mérnökkitüntetés – jelezte Wagner Ernő –, a kamara által előterjesztett öt kitüntetés-javaslat közül valószínűleg a Palotás László-díjat, illetve az id. Rubik Ernő-díjat fogadhatja el az ÉKM. Az MMK elnöke beszámolójában felidézte: idén márciusban új székhelyre költözött az országos köztestület, és „alighogy ezt megtettük, megkeresett a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Turi Attila úr közölte, lehetőség van arra, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a Városligeti fasorba költözzön, a leendő, várhatóan 2027 végére elkészülő ún. Köztestületek Házába. A felújításra szoruló épületben négy emeletnyi irodaterület állhat majd az országos kamara, illetve a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara rendelkezésére.” Beszámolójában Wagner Ernő végül röviden szólt a mérnökigazolvánnyal igénybe vehető, jelentősen kibővült kamarai kedvezmény-rendszerről, valamint arról, hogy az elmúlt időszakban csaknem háromszáz hallgató végezte el sikeresen az MMK beruházáslebonyolítói, nukleáris tervezői, BIM és költségszakértői mesteriskolai képzését.
Az elnökség beszámolóját 113 igen,1 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett, a harmadik napirendi pontként tárgyalt gazdálkodási beszámolót pedig 119 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el a küldöttgyűlés. Az országos szakmai önkormányzat döntéshozó fóruma ezután megtárgyalta a felügyelőbizottság, illetve az etikai-fegyelmi bizottság jelentését – Komjáthy László, valamint Pohl Ákos bizottsági elnökök kiváló összegző előadásában –, és mindkét beszámolóról jóváhagyólag szavazott.
A küldöttek elfogadták az alapszabály székhelyváltozással, továbbá a nonprofit kft-vel összefüggő módosítására vonatkozó előterjesztést, majd ellenszavazat nélkül fogadták el az MMK szakmai címek ügyrend-módosítási javaslatát. A küldöttgyűlés napirendjén utolsó pontként szerepelt a 17 szakmai tagozat részvételével megalakuló BIM szakmai kollégium létrehozásáról szóló javaslat megtárgyalása és elfogadása.
