Komoly iparfejlesztési lehetőség van a zöldgazdaságban, ha Magyarország jól használja fel a pénzügyi forrásokat – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) államtitkára május 31-én Budapesten, a McKinsey tanácsadó cég új, a magyarországi klímasemlegesség eléréséről készített tanulmányának bemutatóján.
Steiner Attila példaként említette a zöld busz programot. Mint mondta, a program célja egyrészt a légszennyezés csökkentése, ugyanakkor fontos a hazai buszgyártás pozitív iparpolitikai hatása is. Hasonlóan gondolkodik a kormány a hidrogéngazdasággal, az akkumulátortechnológiával és más új iparágakkal kapcsolatban – közölte. Magyarországnak jó kiinduló adottságai vannak, be kell azonosítani azokat a területeket, ahol a legkedvezőbb pozíciókat érheti el az európai zöld iparban – hangsúlyozta az államtitkár. Steiner Attila kitért arra, hogy a megújuló energiaforrások jobb kihasználását kormányzati programok is segítik. Ezek között említette a 200 milliárd forint keretösszegű lakossági napelemes programot, ami a leginkább a rászorulókat ösztönözte a zöld átállásra. Az államtitkár kifejtette: a napenergiában van a legjobb potenciál Magyarországon, a megújuló energiatermelés felfuttatását továbbra is főként erre alapoznák, miközben a paksi atomerőmű termelése stabil, állandó. Felidézte, hogy a napelemes pályázat iránt nagy volt az érdeklődés, több mint 40 ezer jelentkezés érkezett. Korábban mintegy 100 ezer háztartásban szereltek fel napelemet Magyarországon, jelentős ugrás az újabb 40 ezer – tette hozzá.
A közlekedés dekarbonizációjával kapcsolatban kifejtette: jó irány az elektromos közlekedés fejlesztése, de érdemes más technológiákon is gondolkodni. A nehézgépjárművek esetében például a hidrogénes meghajtás versenyképesebb lehet, egyes közlekedési módok esetében alternatívát jelenthetnek a szintetikus üzemanyagok, illetve megoldás lehet az üzemanyagok karbonmentesítése – mutatott rá. Steiner Attila a következő időszak nagy kihívásának nevezte, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben ellátásbiztonsági beruházásokra is kell majd finanszírozást nyújtani. Az államtitkár elmondta: a tervek szerint az új kormányzati ciklusban felülvizsgálják a magyar energiastratégiát. Ezt az energetikai helyzet változása mellett a magas energiaárak és háborús helyzet is indokolttá teszik, az ellátásbiztonsági szempontok erősebbé váltak. Meg kell találni az egyensúlyt az ellátásbiztonság, az ár, a versenyképesség és a fenntarthatóság között – hangsúlyozta.
Jánoskuti Levente, a McKinsey magyarországi irodavezető partnere a Klímasemleges Magyarország – Úton a sikeres dekarbonizáció felé című tanulmányt ismertetve egyebek mellett elmondta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tekintve elsősorban az iparban, a közlekedésben, az épületállomány energetikai korszerűsítésében, valamint a villamosenergia-termelésben van jelentős megtakarítási lehetőség, ezeket követi a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás.
Az elemzés megállapításai szerint a dekarbonizáció, vagyis a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése Magyarország esetében 2050-ig várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további tőkeberuházást igényel, de a kedvező gazdasági hatások miatt pozitív megtérülést eredményez. (MTI)
