A kizáró okok tekintetében a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató, a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutató és a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató módosításáról döntött május 12-én a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács. Az egyes útmutatók fontosabb módosításait pontokba szedve foglaljuk össze.
A kizáró okok tekintetében a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató módosítása
– Az egyes kizáró okok közül a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pont kapcsán pontosításra került a munkaügyi bírság fogalmának értelmezése.
– A gyakorlat szempontjából kiemelten fontos, hogy rögzítésre került: amennyiben egy eljárás során az igazolások az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben részben benyújtásra kerültek, és az ajánlattevő egyáltalán nem nyújt be igazolásokat az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatában szereplő jogi fikció alapján úgy kell tekinteni, hogy a korábban már benyújtott igazolásokat az ajánlattevő az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására nyújtotta be, azaz ilyen esetben helye van hiánypótlásnak.
– A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pont szerinti kizáró ok körében a kizáró ok igazolási módja kiegészült azzal, hogy az ajánlatkérő köteles a kizáró ok hiányát a hulladékgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adatokból is ellenőrizni. Emellett, a Korm. rendelet 4. § (2a) bekezdésére is figyelemmel az ajánlattevő feladata és kötelessége minden olyan információ közlése – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban, illetve szükség esetén külön nyilatkozat benyújtásával –, mely a tárgyi kizáró ok alapján a környezetvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos, annak érdekében, hogy segítse az ajánlatkérő mérlegelését, és elkerülje a hamis adatszolgáltatást. Az ajánlatkérőnek a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében kell megállapítania, hogy az ajánlattevő a tárgyi kizáró ok hatálya alá tartozik-e. Az útmutató a közjegyzői aláíráshitelesítési záradékkal ellátott okiratok megfelelőségével kapcsolatban rögzíti: az ágazati jogszabályok alapján a záradék nemcsak a fél által aláírt nyilatkozattal azonos oldalon, hanem a nyilatkozat túloldalán is szerepelhet, valamint külön íven is hozzáfűzhető a fél nyilatkozatához, így erre tekintettel nem indokolt hiánypótlás kibocsátása.
Az útmutató módosítása:
A közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutató módosítása
– Az útmutató módosítása kiemeli, hogy a becsült érték meghatározása során indikatív ajánlatok bekérésére tervezői költségvetés/költségbecslés mellett is lehetőség van, valamint az előzetes piaci konzultációval foglalkozó fejezet kiegészítésre került az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendeletre vonatkozó figyelemfelhívással.
– Az útmutató közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel foglalkozó része kiegészítésre került egyfelől annak elemzésével, hogy amennyiben egy közbeszerzésben több szakterület is érintett, akkor az ajánlatkérőnek minden szükséges szakértelem biztosításáról gondoskodnia kell. Másfelől e rész rögzíti, hogy a támogatásból megvalósuló közbeszerzések pályázati anyagának előkészítésekor az ajánlatkérőnek a műszaki tartalom összeállítása során kiemelt figyelemmel – a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosításával – kell eljárnia, tekintettel a műszaki tartalom módosításának nehézségeire – egy elfogadott pályázat esetén ugyanis a jóváhagyás a benyújtott műszaki tartalomra szól, így az csak igen korlátozottan módosítható.
– Az útmutató módosítása felhívja a figyelmet a beruházás-lebonyolító előkészítésbe történő bevonásának előnyeire, az építési beruházások során a tervező lehetséges összeférhetetlenségére és az ajánlatkérő erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségére.
– Az útmutató kiegészítése megerősíti, hogy abban az esetben is figyelemmel kell lenni a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakra, ha az előkészítés hibájára vezethető vissza a közbeszerzési dokumentumok módosításának szükségessége.
Az útmutató módosítása:
A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató módosítása
– Kiemelten fontos, hogy az árak változását az indexálás rögzítésével, illetve az erre vonatkozó szabályok, módszerek előzetes meghatározásával lehet a szerződésekbe beépíteni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont körében. Az útmutató az árindex alapján történő indexálás és egyéb, az ajánlatkérő által meghatározott értékek alapján történő indexálás kapcsán rögzít – az indexálás során használható képletre, metódusra vonatkozó példa beépítésével is – javaslatokat.
– A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalap körében az alapanyagárak, illetve az energiahordozók árának emelkedésével kapcsolatban az árfelülvizsgálat lehetőségével foglalkozik az útmutató. Az árfelülvizsgálat utólagos beépítése a szerződésbe kivételesen elképzelhető lehet azzal, hogy annak alkalmazása során be kell tartani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti minden korlátot.
– A Kbt. 142. § (3) bekezdése kapcsán az útmutató kiemeli, hogy a feleknek olyan mértékű módosításban kell megegyezniük, ami csak a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó változás kezeléséről szól, vagyis az ajánlatkérő nem vállalhat át indokolatlanul kockázatot az ajánlattevőtől, hanem az előre nem látható mértékű kockázatok viselését a felek ilyen esetben megoszthatják.
Az útmutató módosítása:
Forrás: Közbeszerzési Hatóság
