A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a munkásőrség terhelt múltú épületét elbontja és új tehetséggondozó központot épít a Gellért-hegyre – hangzott el az MCC által szervezett szakmai konferencián. A terveket ismertetve elhangzott: az új épület oktatási helyszín és diákkollégium is lesz, a telken a mostani lebetonozott felület helyett egy 1 hektárnál nagyobb közpark is helyet kap. Az MCC a magyar építészeti hagyományokat megjelenítő építészeti jelképet épít a Somlói úton.
Az április 27-i rendezvényen az új épület terveit is bemutatták az intézmény vezetői és a meghívott építész szakemberek, így a többi között Ferencz Marcel, Kálmán Ernő és Erhardt Gábor Ybl-díjas építészek, Sulyok Miklós művészettörténész, valamint Stephen Sholl az MCC vendégoktatója is. Az eseményen Szalai Zoltán főigazgató szólt arról is, hogy az MCC Építészeti Műhelyt hoz létre, amelynek vezetésére Erhardt Gábor Ybl-díjas építészt kérte fel.
Szellemi és infrastrukturális építkezés
Méltó központot kíván létrehozni a Mathias Corvinus Collegium annak a szellemi és infrastrukturális építkezésnek, amelyet Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye végez – hangsúlyozta Orbán Balázs. Az MCC kuratóriumának elnöke kiemelte, a mostani gellért-hegyi épületegyüttes történelmileg rendkívül terhelt, hiszen a Munkásőrség egykori főhadiszállása volt, amelynek állapota súlyosan leromlott, így egy új épület létrehozása lehetett csak a cél. Orbán Balázs rámutatott, hogy az új komplexum alkalmas lesz az MCC tehetséggondozó központjának és a telken lévő zöld felület jelentős növelésével befogadóbb lesz elődjénél. Szerinte a program egy „építészeti stíluskísérlet”, amely meghatározó nyomot hagyhat a környezetében és az építészetről szóló tankönyvekben, hiszen a magyar hagyományokból építkezik és a legmodernebb elvárásoknak is megfelel.
A Munkásőrség volt épülete felújíthatatlan
Az MCC budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt volt található, 2021 őszétől azonban a Tas vezér utca 3–7. szám alatti bérelt ingatlanba költözött a tehetséggondozó intézmény. A mostani Somlói úti épületegyüttes ugyanis alkalmatlan az MCC egyedülálló tehetséggondozó programjának megvalósításához, energetikai megoldásai, technológiai berendezései elavultak, szigetelés hiányában fűtése tetemes összegeket emészt fel, gépészete menthetetlen. Ezt erősítették meg a konferencián felszólaló szakemberek is, akik egybehangzóan úgy látják, hogy az ingatlant lényegében nem lehet felújítani, hiszen már a tervezéskor rossz műszaki tartalommal készült. A jelenlegi Somlói úti épület korábban a Munkásőrséget szolgálta. 1974-ben épült fel a Spiró Éva által tervezett kisebb épület (továbbképző központ és szállás), majd 10 évvel később adták át a Pázmándi Margit nevével fémjelzett nagyobbik épületet, amely a Munkásőrség országos parancsnokságának és tisztképzőjének központjaként szolgált. Az építés során a technológiában, anyaghasználatban és a kivitelezésnél is – ahogy a korra oly sokszor jellemző volt – súlyos hiányosságok mutatkoztak, így az épületek, a fenntartók erőfeszítései ellenére, menthetetlenül romlottak.
Tervpályázat – az MCC biztosítja az átláthatóságot
Mivel az épület alkalmatlan az egyedülálló tehetséggondozó munka folytatására, ezért az MCC még 2020 decemberében nyílt építészeti tervpályázatot írt ki egy új budapesti épületegyüttes megtervezésére a Somlói úton. A vonatkozó hazai jogszabályoknak és az európai uniós közzétételi szabályoknak teljeskörűen megfelelve meghirdetett közbeszerzési pályázatra tizenegy pályamunka érkezett, amelyeket egy szakmai zsűri értékelt. Ebben a grémiumban a szakma olyan jeles képviselői kaptak helyet, mint Kálmán Ernő, Szalay Tihamér, Csóka Balázs és Sándor János építészek, valamintSulyok Miklós művészettörténész és Csány Éva, Budapest I. kerület főépítésze.
A szakmai zsűri 2021. március 31-én két első helyezettet hirdetett, és arról is döntés született, hogy további három pályaművet megvásárol az MCC. A Tervpályázati Bírálóbizottság 5 szavazati joggal rendelkező építész tagja végül egyhangúlag döntöttek úgy, hogy a két nyertes közül csak a NAPUR Architect Kft.-t javasolták meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba.
Az építés hatósági engedélyezése megtörtént, rövidesen pedig megkezdődhetnek a kivitelezési munkák. Az ütemtervnek megfelelően az MCC bízik abban, hogy a 2025/26-os tanévet már a Somlói úti új épületében kezdheti meg.
Tiszta elegancia
Térbe írt költészetnek nevezte az építészetet Ferencz Marcel. Az Ybl Miklós díjas építész és az MCC leendő központjának tervezője kiemelte, a mostani túlépített telken egy épület és egy egyhektáros, szabadon látogatható park fog állni. Az épület és környéke a Gellérthegy más ikonikus helyeihez hasonlóan tiszta eleganciát kíván hordozni – tette hozzá a NAPUR építész iroda vezető tervezője.
Jelentősen nagyobb lesz a mindenki számára nyitott zöld terület
A tervek szerint a Munkásőrség egykori székhelyét egy olyan épület fogja felváltani, amelyet kívül-belül az igényesség jellemez, és nem utolsó sorban bővelkedik a zöldterületekben. A mostani két épület helyett ugyanis csak egy, a nagyobbikkal közel azonos alapterületű fog állni a telken, így a mostaninál jóval kiterjedtebb lesz a zöldfelület. A központot körülvevőparkot pedig nemcsak dolgozóink és diákjaink használhatják, hanem mindenki számára nyitott lesz.
Városképet meghatározó épület
Az MCC valamennyi érintett hatósággal, szakhatósággal, így a műemlékvédelemmel, valamint a közműszolgáltatóval is folyamatosan folytatott, illetve folytat egyeztetéseket, hogy a megfogalmazott jogszabályi és szakterületi előírások a tervdokumentáció elkészítése, illetve a kivitelezés során is érvényesüljenek. Így egy ikonikus, a közösségteremtő és -szervező funkciókat teljeskörűen magába foglaló, a 21. század követelményeinek megfelelő, ugyanakkor a környezetével harmonizáló, a városképet meghatározó épület állhat majd a Somlói úton 2025-től – erősítették meg az konferencián felszólaló építész szakemberek. Az épített környezet identitásunkat is meghatározza – hívta fel a figyelmet az MCC amerikai vendégoktatója. Stephen Sholl kiemelte, emiatt van annak jelentősége, hogy építészeti hagyományokra támaszkodó épületek szülessenek. Sholl a projekt átláthatóságát, társadalmasítását is dicsérte előadásában.
Az új épület alkalmas legyen a tehetséggondozásra
Az új épület elsődleges feladata, hogy alkalmas legyen az MCC egyedülálló tehetséggondozó és pedagógiai munkájának elvégzéséhez – hívta fel a figyelmet Szalai Zoltán. Az MCC főigazgatója rámutatott, az épületek, amelyekben a mindennapjainkat töltjük meghatározzák fejlődésünket, gondolkodásunkat és a tanulást. Az új komplexumnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy általános iskolás kortól az egyetemig és azon is túl teret biztosítson a tanulásra, közösségi tereket, kollégiumi szállást, rendezvényhelyszíneket, irodákat kell biztosítania – tette hozzá a főigazgató.
Építészeti műhely az MCC-ben
Újabb műhellyel bővül az MCC iskolarendszere: hamarosan az építészet iránt érdeklődő fiataloknak is kínál speciális képzéseket és programokat a tehetséggondozó intézmény. Szalai Zoltán kiemelte, az építészet nemcsak mérnöki tudomány, ún. technológiai diszciplína, hanem van társadalomtudományi és bölcsészettudományi aspektusa is, hiszen egyfajta művészetet jelenít meg, nevel, szépérzéket kölcsönöz. A főigazgató szerint ennélfogva fontos, hogy a diákok ezen tudományterülettel, annak jelentőségével, társadalmi fontosságával is megismerkedjenek. Az Építészeti Műhely vezetését Erhardt Gábor Ybl-díjas építész látja majd el, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott. Önálló építésztervezőként 2001 óta tagja az AXIS Építész Irodának. Tervezési munkáinak többsége Tokaj-Hegyaljához kötődik, ahol 2017 óta három település – Abaújszántó, Erdőbénye és Tállya – főépítészi feladatait is ellátja. Megbízásai a belsőépítészeti átalakításoktól borászatok és kisebb középületek tervezésén át a műemléki rekonstrukciókig terjednek.
