Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).
A rekord annak a kísérletsorozatnak a során született, amelynek célja több mint két évtized fúziós kutatási eredményeinek tesztelése, valamint a világ legnagyobb kísérleti fúziós berendezéséhez, az ITER-hez kapcsolódó nemzetközi projekt indulására való felkészülés. Mint a közleményben írják, az eredmények megfelelnek az előrejelzéseknek, és egyben megerősítik az ITER tervezési alapjait. A Dél-Franciaországban épülő berendezés elsődleges célja a tudományos kutatómunka mellett a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása. Az EUROfusion konzorcium tagjai öt másodperc alatt rekordmennyiségű, 59 megajoule fúziós energiát szabadítottak fel a JET berendezésben, amely a kísérlet során átlagosan körülbelül 11 megawatt fúziós teljesítményt – azaz másodpercenként 11 megajoule energiát – ért el fenntartható körülmények között. Az Európai Bizottság társfinanszírozásával megvalósuló projektben 4800 szakértő, diák és munkatárs vesz részt egész Európából.
Az energiatermelés szén-dioxid-mentesítése elengedhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez. A fúzió mint biztonságos, hatékony, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás hosszú távon jelentős szerepet játszhat ebben a folyamatban. Ennek fontos mérföldköve a bejelentés – írják.
A JET a világ legnagyobb – és az egyetlen valós fúziós üzemanyaggal működni képes – tokamak berendezése (olyan berendezés, amely egy tórusz alakú, elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képes a magas hőmérsékletű plazma tárolására). Az eredmény és a hozzá kapcsolódó kísérleti adatok és technológiák meghatározók a Dél-Franciaországban épülő ITER jövőbeli sikere szempontjából is. „A közel ipari léptékű teljesítményszinten hosszan fenntartott deutérium-trícium fúzió jelentős megerősítést jelent a fúziós kutatások világméretű küldetésében részt vevő szakemberek számára. A JET-en elért eredmények igazolják, hogy az ITER-kísérlettel jó úton haladunk a fúziós energiatermelés megvalósítása felé” – idézik a közleményben Bernard Bigot-ot, az ITER főigazgatóját.
„A rekord, és ami még fontosabb, azok az ismeretek, amelyeket a fúzióról ilyen körülmények között szereztünk, valamint hogy ezek teljes mértékben egybeesnek az előrejelzéseinkkel, azt mutatják, hogy jó úton járunk a fúziós energia jövőbeli világa felé. Ha fenn tudjuk tartani a fúziót öt másodpercig, akkor a berendezéseink továbbfejlesztésével ezt megtehetjük öt percen, majd öt órán keresztül is” – hangsúlyozta Tony Donné, az EUROfusion program vezetője. Hozzátette: „Ez egy nagy pillanat az egész fúziós közösség számára. Döntő fontosságú, hogy a valós körülmények között megszerzett üzemeltetési tapasztalataink nagy önbizalmat adnak az ITER jövőbeni kísérleteihez és a hálózati energiatermelésre tervezett európai demonstrációs erőmű létrehozásához (EU DEMO)”.
Zoletnik Sándor, az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának vezetője felidézte, hogy a fúziós energiatermelés a kutatók sok évtizedes álma, amelyet a magyar származású Teller Ede az elsők között javasolt. „Már a kezdeteknél világos volt, hogy a feladat bonyolult, de a technológiai és elméleti fejlődés töretlen maradt. Az 1970-es évekre kiderült, hogy nagy és bonyolult berendezésekre lesz szükség, amelyeket csak széles nemzetközi együttműködésben lehet megalkotni. Erre a legfontosabb példa az Európai Unió támogatásával épített és többek között magyar részvétellel is üzemeltetett JET berendezés. A mostani eredmény a magyar fúziós kutatóközösség számára is megerősítés arról, hogy érdemes az ITER berendezésbe fektetett hazai munkát fokozni” – emelte ki.
Az EK több laboratóriuma, elsősorban a Fúziós Plazmafizika Laboratórium és a Fúziós Technológia Laboratórium is részt vesz a világ fúziós kutatási projektjeiben, köztük a JET-ben is. Az EK kutatói fejlesztik például az ITER berendezés egyik biztonságvédelmi rendszerét. A JET plazma szélén a sűrűséget egy magyar-angol kutatócsoport méri lítiumatomok belövésével. (MTI)
