A Göteborgi Egyetem kutatóinak közelmúltban publikált nemzetközi tanulmánya szerint az Antarktisz körüli vizek feletti viharok szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe. A kutatócsoport úgynevezett óceánrobotokat használt a tanulmányhoz, amelyek segítenek megérteni az éghajlatváltozást, és jobb globális éghajlati modellekhez vezethetnek.
A világ legdélebbi óceánja, az Antarktiszt körülvevő Déli-óceán fontos szerepet játszik a globális éghajlat esetleges változásában, mivel vize nagy mennyiségű szén-dioxidot tartalmaz. Egy új nemzetközi tanulmány, amelyben a Göteborgi Egyetem kutatói is részt vettek, azokat az összetett folyamatokat vizsgálta, amelyek a gázok – például a szén-dioxid – levegő-tengervíz áramlását irányítják.
A viharok szén-dioxidban gazdag vizet hoznak a felszínre
A kutatócsoport most olyan új eredményekkel szolgál, amelyek rávilágítanak a terület éghajlatváltozásban betöltött fontos szerepére. „Megmutatjuk, hogy a térségben gyakran előforduló intenzív viharok hogyan fokozzák az óceánok keveredését, és hogyan hozzák a mélyből a felszínre a szén-dioxidban gazdag vizet. Eddig nem volt elegendő ismeretünk ezekről az összetett folyamatokról, ezért a tanulmány fontos kulcs a Déli-óceánnak az éghajlat és a globális szénháztartás szempontjából betöltött jelentőségének megértéséhez” – mondta Sebastiaan Swart, a Göteborgi Egyetem oceanográfus professzora, a tanulmány társszerzője.
Jobb éghajlati modellek
A világ óceánjaiban megkötött szén-dioxid fele a Déli-óceánban található. Ugyanakkor az éghajlatváltozás várhatóan intenzívebb viharokat eredményez a jövőben. Ezért létfontosságú megérteni a viharok hatását a szén-dioxid légkörbe történő kibocsátására – mutatnak rá a kutatók. „Ez a tudás szükséges ahhoz, hogy pontosabb előrejelzéseket tudjunk készíteni a jövőbeli klímaváltozásról. Jelenleg ezeket a környezeti folyamatokat a globális klímamodellek nem veszik figyelembe” – mondja Marcel du Plessis, a Göteborgi Egyetemről, aki szintén részt vett a tanulmány elkészítésében.
Úttörő óceáni robotika
Az Antarktisz körüli megközelíthetetlen és viharos vizek hosszú ideig tartó mérése igazi kihívás, amelyet a kutatók egyedülálló robottechnológia segítségével oldottak meg. Több hónapon keresztül autonóm óceánrobotok; drónok és óceánrepülők gyűjtöttek adatokat a felszíntől egészen egy kilométeres mélységig. „Ez az úttörő technológia lehetőséget adott arra, hogy hosszú távú adatgyűjtést végezzünk, ami egy kutatóhajón keresztül nem lett volna lehetséges. Ezeknek az óceánrobotoknak köszönhetően most fontos tudásbeli hiányosságokat pótolhatunk, és jobban megérthetjük az óceánnak az éghajlat szempontjából betöltött fontos szerepét” – mondta Sebastiaan Swart.
Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2022/01/220125112530.htm
