Elfogadták november 13-án este az új globális klímaegyezményt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) résztvevő 197 ország küldöttei. A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett november 12-i esti határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli.
Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell. Ez is kompromisszumos megoldás azonban. Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került. Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.
A határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, de az európai országok közül például Svájc képviselője is – súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt. Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, könnyek között kért elnézést a utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt. Kérte ugyanakkor, hogy a résztvevők ennek ellenére fogadják el a megállapodást, mondván: életfontosságú a kidolgozott klímaegyezmény integritásának megóvása annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a fő célkitűzés teljesítése, vagyis az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot.
Az ENSZ által a glasgow-i értekezlet elé kitűzött célok között szerepelt a kötelezettségvállalás a globális széndioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térség számára, és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban. António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor november 13-án este, a glasgow-i COP26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok a skóciai nagyvárosban tartott tanácskozáson nem teljesültek. Hozzátette mindazonáltal, hogy az értekezlet „megteremtette az előrelépés alapjait”.
A november 13-án elfogadott egyezmény alapján a résztvevőknek 2022 végéig még erőteljesebb terveket kell kidolgozniuk arra, hogy miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt csökkentését. A november 8-án kezdődött értekezleten – a végleges egyezmény szövegének módosításától függetlenül – 65 résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását. Megállapodás született egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására. A Downing Street november 13-i összegzése szerint a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány még csak 30 százalék volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.
A glasgow-i klímacsúcs egyik váratlan fejleményeként a héten kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína. Az egyezményről szóló kormányközi deklarációban Washington és Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben „a kritikus 2020-as évtizedben”, emellett többoldalú konstrukciók keretében – köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül – is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett. A közlemény kiemelte, hogy az Egyesült Államok 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a széndioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására.
A skóciai nagyvárosban zajló COP26-értekezlet ugyancsak nagy horderejű vállalásai közé tartozik az a 135 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 90 százaléka.
Ugyancsak széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.
Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a COP26-értekezlet november 13-i éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei „életben tartják” azt a célkitűzést, amelynek alapján 1,5 fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor. (MTI)
