„A napokban ünnepeltük az újjáépített Mária Valéria híd átadásának huszadik évfordulóját, a közeljövőben újabb három határhíd fenntartásáról létrejött magyar-szlovák megállapodást szentesíthet az Országgyűlés” – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) október 13-i közleményében a parlamenti és stratégiai államtitkár kifejtette: két közúti Ipoly- és egy kerékpáros Duna-híd építése kezdődik meg a leghosszabb közös határszakaszon.
A parlament elé benyújtott törvénymódosítási javaslat az üzemeltetési, fenntartási feladatok megosztásáról létrejött megegyezést hirdetheti ki a legmagasabb jogszabályi szinten. Az Ipoly Nógrád megyei szakaszán Drégelypalánk-Ipolyhídvég és Őrhalom-Ipolyvarbó között épülnek új hidak egyenként 1,7 milliárd forintból. A kivitelezési közbeszerzési eljárások lezárultak, a vállalkozói szerződések hamarosan hatályba lépnek – derül ki az ITM közleményéből. A munkaterületeket akár már novemberben átadhatják, az építkezések befejezése 2023 végére várható.
A Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti és Doborgaz között gyalogos és kerékpáros Duna-meder híd épül, mindkét oldalon csatlakozó ártéri hidakkal. A beruházás teljes költsége 1,9 milliárd forint. A magyarországi létesítmények kivitelezőit már megtalálták. A nyertes ajánlattevővel megkötött szerződés a szlovákiai folytatás közbeszerzési eljárásának lezárásával lép hatályba. A munkálatok szintén 2023-ban fejeződhetnek majd be.
A magyar-szlovák határt keresztező műtárgyak fokozott együttműködést igénylő üzemeltetésének, fenntartásának és rekonstrukciójának feltételeit egy 2017-es kétoldalú megállapodás rendezi. A közös tulajdonban lévő határhidak közül egy-egy létesítmény teljes felügyeletét érdemes az egyik félnek magára vállalnia. A megállapodás első kiegészítése a négy évvel ezelőtti aláírás óta megszületett döntések alapján megépülő hidak üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról rendelkezik. A nemzetközi egyezményeket és azok változásait törvényben kell kihirdetni, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ehhez kéri az Országgyűlés hozzájárulását. A módosítás szerint a drégelypalánki átkelő üzemeltetését és fenntartását a magyar, a másik két hídét a szlovák fél végzi. A szükséges rekonstrukciós munkálatok feltételeit a két ország közösen biztosítja.
Schanda Tamás kiemelte: „a szomszédos országokkal közös közlekedési beruházások egyszerre szolgálnak gazdaságélénkítési, turizmusfejlesztési célokat, és nemzetpolitikai szempontból is rendkívüli jelentőséggel bírnak. A szlovák féllel való együttműködésünk az elmúlt években még magasabb fokozatba váltott, az M15 autóút négysávosításának köszönhetően most már teljes értékű sztrádakapcsolat köti össze Budapestet Pozsonnyal. A komáromi Monostori híd átadásával a korábban 100 kilométeren hiányzó teherautós átkelésre teremtettünk lehetőséget a Dunán. Az M30 befejező szakaszát Miskolctól Kassa irányába idén adjuk át a forgalomnak, ezzel Magyarország öt évvel a határidő előtt, elsőként építi meg a Via Carpatia közép-európai gyorsforgalmi folyosó összes rá eső elemét. Az előkészítés alatt álló varsói gyorsvasúton pedig kevesebb mint két óra alatt vonatozhatunk majd a magyar fővárosból Pozsonyba.”
Az államtitkár emlékeztetett: „a Pest megyei Ipolydamásd és Helemba között már dolgoznak az új átkelőn. Az Ipoly-híd acél főtartóit szeptember végén emelték be a helyükre. 2023-ban tehát összesen négy híddal nyitunk új utakat az északi szomszédok, a határmenti magyarlakta területek felé”. (MTI)
Nyitókép: Ipolydamásd és Chľaba (Helemba) között épülő híd alapkő letételi ünnepsége (2021. július), fotó: NIF
