A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Mérnöki Kamara együttműködésével tovább fejlődhet a hazai Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer – mondta Horváth Péter János, a MEKH elnöke, aki szeptember 21-én a rendszer új elemeinek elkészítéséről írt alá szerződést Wagner Ernővel, a Magyar Mérnöki Kamara elnökével.
Az új Nemzeti Energiastratégiában és a Nemzeti Energia- és Klímatervben hazánk vállalta, hogy az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös értéket. A 2021-től 2030 végéig tartó időszakra vállalt kötelezettség évi 7 PJ új megtakarítás kitűzésével érhető el. A kitűzött cél elérését segíti az idén januártól hatályos Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR). A rendszer lényege, hogy a kötelezettek, azaz a villamos energia és földgáz kiskereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, továbbá a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozások olyan programokat és intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Mérnöki Kamara nem először dolgozik együtt az EKR tökéletesítésén, korábban a kamara bevonásával készült el az úgynevezett sztenderd katalógus, mely a leggyakoribb energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását megkönnyítő jegyzéket tartalmazta. Ez a korábbi szakmai együttműködés igazolta, hogy ez a projekt is jó kezekben lesz a mérnöki kamara szakemberinél, és a munka végeredményeként ismét tovább fejlődhet, részleteiben gazdagodhat a hazai Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer – mondta Horváth Péter János. A MEKH elnöke kiemelte: a kamara feladata most az lesz, hogy a rendszert az eddigi gyakorlati tapasztalatokhoz igazítsák, azaz új elemekkel egészítsék ki az energiahatékonysági intézkedések jegyzékét, és olyan részletes műszaki számítási módszertanokkal és példákkal ellátott új adatlapokat dolgozzanak ki, melyek segítik a hivatal és a kötelezettek munkáját.
A kamara szakembereinek többek között olyan eljárásokkal kapcsolatos energiahatékonysági intézkedések elszámolhatóságát kell kidolgoznia, mint például transzformátor-korszerűsítés, hidraulikai beszabályozás, fázisjavítás villamosberendezések betáplálási pontján vagy ablakok direktsugárzás védelme.
Wagner Ernő, az MMK elnöke emlékeztetett, hogy a kamara folyamatosan figyelemmel kíséri az EKR gyakorlati megvalósulását, így szakembereiknek pontos képe van arról, milyen elemekkel érdemes bővíteni és naprakészebbé tenni a rendszert. Az új adatlapok és intézkedések kidolgozása mellett a kamara azt is vállalta, hogy a hivatal szakembereit workshopok keretében is tájékoztatja az új intézkedések és számítási módszertanok gyakorlati hátteréről.
A MEKH a Magyar Mérnöki Kamarával folytatott közös munkát a Széchenyi 2020 Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer beindításának ösztönzése (KEHOP-5.2.14-20) című pályázat támogatásával kívánja finanszírozni.