A svédországi Kiruna közelében, az északi sarkkörtől északra található Esrange Űrközpont az állami tulajdonú Svéd Űrkutatási Vállalat által felügyelt újjáélesztési erőfeszítéseknek köszönhetően kezd formát ölteni. Mivel az amerikai és európai vállalatok azt remélik, hogy ebben az évtizedben jelentősen növelni fogják a világűrbe indított kereskedelmi műholdak számát, az Európai Űrügynökség által 1972-ben Svédországnak átadott sarkvidéki űrkutató központ új célt kapott.
Bár az amerikaiak elsősorban Floridát vagy Texast* képzelik el a rakéták indításának helyeként, a sarkkör fölött történő felszállásnak megvannak a maga előnyei. Az északi és déli sarkok feletti sarki pályára történő indítással a műholdak átfogóbb képet kapnak a Földről, miközben kevesebb energiára van szükségük ahhoz, hogy ténylegesen az űrbe jussanak. Nem is beszélve arról a 2000 négyzetmérföldes leszállási zónáról, amelyet egy olyan viszonylag távoli hely, mint az Esrange kínál – ez különösen fontos, mivel a létesítmény 2022 végére tervezi Európa első újrafelhasználható rakétájának tesztelését.
Természeti adottságain túl a Kiruna környéki terület már infrastrukturális előnnyel is rendelkezik, ha űrutazásról beszélünk A svédek az elmúlt közel negyven évben számos űrkutatási projekthez használták a helyszínt, és a Svéd Űrfizikai Intézetnek köszönhetően az ország legjobb tudósai már ismerik a területet. A Luleai Műszaki Egyetem űrmérnöki doktori programja és a Kirunban működő speciális űrgimnáziumi program szintén a térségbe vonzza a leendő rakétatudósok következő generációját. Mindehhez tartozik a már működő szálloda, templom és látogatóközpont, amelyek mindegyike a közeljövőben további érdeklődésre és fejlesztésre számíthat.
Érdeklődőkből nem lehet hiány, mivel az Esrange fokozza erőfeszítéseit, hogy Európa kiemelkedő indítóállása legyen az orbitális rakéták számára. A The New York Times beszámolója szerint német rakétatechnikai startupok (amelyek közül az egyik, az ISAR Aerospace Technologies 100 millió dolláros finanszírozást kapott a volt SpaceX alelnöktől) már a helyszínen tesztelik a hajtóműveket, és a Föld légkörén túlra juttató rakéták indítóállványainak elkészülte után még többen követik őket.
Bár az erőfeszítés kétségtelenül ambiciózus (és időnként aggodalmakat vált ki a helyiekből, akik értékelik a terület hatalmas vadonját), a svéd űrvállalat úgy véli, hogy az Esrange nemcsak a skandináv ország, hanem az egész kontinens számára létfontosságú.
„Európának valóban szüksége van az űrbe jutáshoz szükséges infrastruktúra kiépítésére” – mondta Stefan Gustafsson, a Swedish Space Corporation vezető alelnöke a Timesnak. „Mi megfelelő űrbázist tudunk biztosítani.” Hogy ez végül is így lesz-e vagy sem, az 2022 végére kiderül. Amennyiben a kereskedelmi műholdak pályára állítására irányuló svéd terv végül kifizetődő lesz, ne lepődjünk meg, ha az űrkikötők lesznek a következő nagy infrastrukturális határvonal.
* A SpaceX alapítója, Elon Musk tavaly nyilvánosságra hozta, hogy álma egy új, űrkorszakbeli város építése a cég texasi Boca Chica-i kilövőhelyének közelében, a Starbase nevű városba.