3° C
Ma 2024. november 21., csütörtök, Olivér napja van.
3° C
Ma 2024. november 21., csütörtök, Olivér napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer



Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 história 5 Májusi mérnök-kalauz

Májusi mérnök-kalauz

máj 2, 2021 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók májusban.

 

140 éves a hazai kapcsolt telefonálás

A technikatörténetben néha nagyon nehéz megítélni, ki is egy szolgáltatás, egy rendszer, egy összetett szerkezet feltalálója. A legendákat mellőzve, szigorúan a tényeknél maradva, dokumentumokkal igazolt, hogy Puskás Tivadar (1844-1893) magyar mérnök Párizsban Thomas A. Edison (1847-1931) üzletember – minden idők egyik legnagyobb feltalálója – találmányainak európai terjesztésével foglalkozott, és 1878-ban az ő szakmai irányításával építették fel a párizsi telefonközpontot. Ezt követően Puskás Tivadar és testvére, Puskás Ferenc (1848-1884) hadmérnök révén, éppen 140 éve, 1881. május 1-én létrejött, az első kapcsolt telefonbeszélgetés Budapesten, ahol is Madách Imre leánya kapcsolta az első hívó-számot a Fürdő utcai központban.

 

A telefonközpont-legenda, mi szerint Puskás Tivadar volt a telefonközpont feltalálója Edisonnak köszönhető, aki 1911-es európai útja során egy másik korábbi magyar munkatársa, Fodor István János (1856-1929) villamosmérnök, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület alapító tagja – akkor már a Budapesti Általános Villamossági Rt. vezérigazgatója – hívására ellátogatott Budapestre. Az esetről Edison-életrajza előszavában beszámoló Fodor idézte az amerikai feltaláló szavait, miszerint 1877-ben Puskás Tivadar hívta fel a figyelmét, hogy „olyan központot tervezett, melybe tetszés szerinti számú telefon-előfizető kapcsolható be”. 1911-ben, több mint harminc év elteltével, Edison bizonyára a Telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont: ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-tól. 

 

150 éves a magyar postai bélyeg

Az első bélyeg 1840-ben az angol postareformhoz kapcsolódóan Sir Rowland Hill találmányaként Viktória királynő arcképével, egy penny névértékkel Black penny néven került forgalomba. A sajátos, postai díjkiegyenlítést igazoló fizetőeszköz kibocsátása a mai napig postai privilégium.  Az első magyar bélyegtervet Kossuth Lajos megbízásából Than Mór festőművész készítette 1848-ban, de a szabadságharc bukása miatt a bélyeg már nem kerülhetett forgalomba. Az osztrák megszállás idején Magyarország a Habsburg Birodalom tartományának számított, így osztrák illetékbélyegeket kellett használni. A Magyar Posta 1867-ben, a kiegyezés esztendejében vált önállóvá, és kapott jogot bélyegek kiadására. Mivel 1871-ig nem volt hazánkban bélyeggyártásra alkalmas nyomda, ezért a bécsi Császári és Királyi Nyomdában készültek akkoriban a magyar bélyegek. Az első Budapesten, a budai Állami Nyomdában, kőnyomatos eljárással nyomott hat címletből álló darabokat Umrein János tervezte. Mindegyik bélyegen Ferenc József profilképe volt látható más-más színben, jobbról borostyán, balról tölgyfalevél fűzéssel körülvéve, alatta a koronával fedett magyar birodalmi címerrel. A nyomdatechnika hiányosságai miatt az első, rosszul sikerült sorozatot meg kellett semmisíteni, de a kétkrajcáros értékből néhány darab forgalomba került.

 

125 éves a pesti földalatti vasút

 

Budapesten, 1896. május 2-án felavatták az első földalatti vasutat. (A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én, a pesti volt Európában a második.) Budapest reprezentatív sugárútjára, az Andrássy útra sem lóvasút, sem villamos nem épülhetett. A földalatti üzemszerű bejáratása 1896. április 11-én kezdődött meg, majd húsz motorkocsival megindult a rendszeres forgalom a 3,65 km hosszú pályán. Ez volt a kontinens első elektromos üzemű földalatti vasútja. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta a „Világörökség része” kitüntető címet.

 

110 éve született Homoródi Lajos mérnök

Aradon született Homoródi Lajos (1911-1982) mérnök, akadémikus, egyetemi tanár. Foglalkozott a városi sokszögelés szög- és hosszmérésének pontosságával. Kidolgozta a mérési eredmények célszerű kiegyenlítési módját. Művelt szakterülete volt a fotogrammetria is: a légi háromszögelés elméletének témaköréből számos dolgozata jelent meg.

 

120 éve született Jakab Árpád mérnök

Lipcsében született Jakab Árpád (1901-1987) Alpár-díjas gépészmérnök. A Székesfővárosi Vízműveknél javaslatára Hidraulikai Laboratóriumot hoztak létre, ahol az alkalmazott szerelvények és csövek áramlástani tulajdonságait vizsgálták. Ellenőrző csoportot hozott létre a vízhálózat rendszeres felügyeletére és az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Később nevéhez fűződik a műanyagcsövek használatának bevezetése.

 

 130 éve született Székely Pál mérnök

Kackón született Székely Pál (1891-1974) bányamérnök, bányajogász. Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, majd Budapesten dolgozott, fő tevékenysége a bányabiztonsághoz, s az ahhoz kapcsolódó bányatörvényekhez kötődik. Irodalmi munkássága is ezt tükrözi. 1945 után jelentős szerepet játszott a szénbányák államosításában, de a Bányászati és Kohászati Egyesület újjászervezésében is, melynek alelnöke volt.

125 éve rendeztek először pesti filmvetítést

Budapesten, 1896. május 10-én a Royal szállóban rendezték az első pesti filmvetítést. Az akció, amelyet a Lumiere fivérek kezdeményeztek csaknem egy éven keresztül tartott, naponta több műsort vetítettek az akkor újdonságnak számító moziban. E mozgalommal kezdődött el a filmvetítés hazai korszaka.

 

140 éve született Kármán Tódor mérnök-fizikus

Budapesten született Kármán Tódor (1881-1963) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, az aerodinamika, a hidrodinamika és a rakétatechnika kutatója, akinek jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, és a DC repülőgépcsalád létrejöttében. Oklevelét 1902-ben szerezte a budapesti Műegyetemen. Schimanek Emil és Bánki Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl hallgatója, később tanársegédje lett. Felfedezte a mozgó hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak, egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. A Tanácsköztársaság idején a Műegyetem meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívta meg. 1930-ban a fasizálódó Németországot elhagyta, s a pasadenai intézet igazgatója lett. Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt Kármánt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakéta-hajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magneto-hidrodinamikában.  Számos amerikai, európai és ázsiai egyetem, 1962-ben a BME is tiszteletbeli doktorává avatta. Egy, a kutató elmére jellemző figyelemre méltó következő idézet Lee Edson: Örvények és repülők, Kármán Tódor élete és munkássága című műből: „1963. február 18-án Kármán Tódor, a repüléstudománynak a világon akkor legnagyobb alakja, a földkerekség minden részéről összegyűlt barátaitól körülvéve az Fehér Ház (Washington) rózsakertjében várakozott. Azért volt ott, hogy elsőként vegye át azt a kitüntetést, melyet amerikai tudós megelőzően még soha nem kapott: Nemzeti Tudományos Érmet (National Medal of Science). Az akkor nyolcvanegy éves Kármánt a jelöltek sokaságából választották ki kiemelkedő műszaki és tudományos eredményeinek, valamint oktatásügyi munkásságának elismeréséért. A kitüntetést John F. Kennedy elnök adta át, amikor megérkezett, az egybegyűltek az ünnepség helyére indultak. A köszvénytől szenvedő Kármán, vélhetően a fájdalmak miatt, a lépcső tetején tétován megpihent. Az elnök ekkor gyorsan hozzálépett és karját nyújtotta. Kármán felnézett az ifjú államfőre, és nyájasan elhárította a felajánlott segítséget. – Elnök úr – mondta halvány mollyal – lefelé nincs szükség segítségre, csak felfelé…”

 200 éve született Zsigmondy Vilmos mérnök

Pozsonyban született Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnök, akadémikus, a geotermikus kutatások úttörője, a hazai mélyfúró ipar megteremtője. Főiskolai tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben fejezte be. 1843-ban állami szolgálatba lépett. 1846-ban a Szabadalmazott Osztrák Államvasút-társaság bányamérnöke, és ott Szlávy Józseffel a szabadságharc alatt a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállították a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában rabságot szenvedett, ahonnan 1850-ben szabadult. 1860-ban a fővárosba költözött, hogy magánmérnöki gyakorlatot folytasson. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. Az elsőt 1865 évben fúrta Harkányban, 1866-67-ben a margitszigeti, majd a lipiki és alcsúti fúrásokat vezette. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, melynek további munkálatait 1876-ban unokaöccsének, Zsigmondy Bélának adta át. Az elkészült kút 970 m mélységű és 74 C°-os termálvizet szolgáltatott. Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. Zsigmondy Vilmos jelentős mértékben hozzájárult a magyar műszaki nyelv megteremtéséhez. A közéletben is szerepet vállalt. 1875-től élete végéig a selmecbányai kerület képviselője volt szabadelvű párti programmal. 1883-ban főleg az ő fáradozásainak hatására szabályozták a bányanyugdíjakat. 1883-ban a Földtani Társulat alelnökévé választották. 1967-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteletére Zsigmondy Vilmos emlékérmet alapított.

90 éve született Hodány László mérnök

Isaszegen született Hodány László (1931-1985) vegyészmérnök. Először a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyárban, majd a debreceni egyetemen, később a Központi Fizikai Kutató Intézet, illetve az Atomenergetikai Kutató Intézet munkatársa. Tudományos kutatásai során a szervetlen oxidok, ioncserélők vizsgálatával, katalizátorok termokémiájával, matematikai modellezéssel, a kristálynövekedés kérdéseivel foglalkozott.

 

100 éve született Terplán Zénó mérnök

Hegyeshalomban született Terplán Zénó (1921-2002) gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. 1939-1943 között egyetemi hallgató volt a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztályán. Asszisztensként dolgozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Szállítóberendezések és Hidrogépek Tanszékén Pattantyús-Ábrahám Géza professzor mellett: 1943 márciusa és novembere között gyakornokként, 1943 decembere és 1945 augusztusa között tanársegédként, 1945 szeptembere és 1949 szeptembere között adjunktusként. A Mérnöki Továbbképző Intézet titkára, 1948-tól főtitkára Mihailich Győző professzor igazgatása mellett, ezt követően 1950-51-ben a budapesti Állami Műszaki Főiskola tanáraként a géptan, vízerőgépek és gépelemek tárgyakat oktatta. Innen útja Miskolcra vezetett, ahol vezető oktató volt a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek tanszékének tanszékvezető intézeti tanáraként, 1952-től tanszékvezető egyetemi tanárként ugyancsak új státuszon. 1990-1996 között a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága elnöke, előtte, 1979-től 1990-ig tudományos titkára. Termékeny szak- és egyetemi tankönyv-író volt, munkássága a technikatörténet ápolására is kiterjedt. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Terplán Zénódíjjal állított emléket a hazai műszaki tudományos életünk, műszaki irodalmi életünk, a műszaki felsőoktatás egyik legkiválóbb képviselőjének, aki több mérnökgeneráció oktatásával és igen széles területen műszaki oktatásunk és műszaki irodalmunk fejlesztésével elévülhetetlen érdemeket szerzett.

130 éve született Mazalán Pál mérnök

Iglón született Mazalán Pál (1891-1959) bányamérnök, geofizikus, hidrogeológus. A selmecbányai főiskolán végzett tanulmányai után a kolozsvári bányahivatalnál lett gyakornok. Az erdélyi földgázmezők Pekár Dezső vezette torziós ingás kutatásában is részt vett. A háborút követően a nagyalföldi és a dél-dunántúli szénhidrogén-kutatófúrásokat irányítja. 1924-1927 között külföldön (Szumátra, Japán, Ausztrália, Új-Guinea) kőolaj- és földgázkutató fúrásokat vezet, később az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányozta a mélyfúrási eszközök és berendezések gyártását. Hazatérte után az ivó- és az iparivíz-kutak létesítésében vesz részt, majd a fúróberendezések gyártására létrehozza a Mazalán Pál Mélyfúrási Vállalata és Gépgyára nevű céget, és megkezdi a fúrómesterek kiképzését is. Bekapcsolódik a hazai nyersanyag-kutatásba és a vízellátást szolgáló munkálatokba is. 1938-tól a Mélyfúrású kutak című tantárgyat oktatja a budapesti Műegyetemen, hogy a mérnökök is alaposan ismerjék ezt a szakterületet.

 

Felhasznált irodalom:

 MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2021-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök,
a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

kamarai hírekkiemelt kamarai hírek

Műszaki Értelmiség Napja, Debrecen

A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, valamint a Magyar Tudományos Akadémia DAB Műszaki Szakbizottsága közreműködésével – a Magyar Mérnöki Kamara védnöksége alatt október 15-én konferenciát...

kitekintő

New Yorkban lebegő úszómedencét építenek a Brooklyn hídnál

Hamarosan egy különleges úszómedence lesz New York új attrakciója, melyet a 35-ös mólónál építenek meg Manhattan Lower East Side-ja közelében, a Brooklyn hídnál. Ám a megvalósítás előtt a biztonságos úszás megteremtése érdekében, a város az állammal közös...

digitális mérnök újság


Mérnökigazolvány
Kamarai kedvezmények


Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)