Áder János szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített területek nagyságát, erre jó módszer lehet a fasorok telepítése az utak, vasutak mentén.
A köztársasági elnök a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) április 29-i online innovációs fórumán kifejtette: a fásítás természetesen nem történhet a legjobb mezőgazdasági területeken, de jó eszköz erre fasorokat telepíteni az utak, autópályák, vasutak mentén. Az összesített adatok szerint az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti, a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos. A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható – ismertette a köztársasági elnök.
A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente – mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is. Kiemelte azt is, hogy jelentős technológiaváltásra van szükség a közlekedésben, különben a 2050-re tervezett klímasemlegességi cél, és ezen belül a közlekedésre vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél nem érhető el. Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők – fák, vizek, talaj, gyepek – teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna. Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.
Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen. A köztársasági elnök jelezte, hogy az elmúlt kilenc évben jelentősen nőtt a motorizáció, több mint 800 ezer új gépkocsi állt forgalomba Magyarországon. Ha a tendencia folytatódik, az a kibocsátás további jelentős növekedésével jár – tette hozzá.
A közlekedési és a szállítási szektorban szükséges kibocsátás-csökkentési lépték túlmutat azon, amit a motorok hatékonyságának növelésével, az égési folyamatok optimalizálásával és a gépjárművek fogyasztásának csökkentésével el lehet érni – indokolta a technológiaváltás szükségességét Áder János.
A köztársasági elnök szerint lehetséges a technológiaváltás. Példaként felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt keleti gyártású, erősen környezetszennyező autók futottak a hazai utakon, de ezeket ma már nem látni. A 30 évvel ezelőtti váltás ráadásul piaci alapon történt, míg a most előttünk álló váltás állami ösztönzők és európai uniós plusz források bevonásával valósulhat meg – tette hozzá. Áder János előadásában ezeknek a szempontoknak a megfontolását kérte az út- és vasútfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől. (MTI)
