Sikeresen elindult április 5-én a villamosenergia-kereskedelem az új magyar-szlovák határkeresztező távvezetékeken. „Az új távvezetékek javítják Magyarország ellátásbiztonságát, csökkentik a magyar-szlovák viszonylatban fennálló strukturális szűkületet, és elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását a közép-kelet-európai régió területén” – hangsúlyozta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hivatal által engedélyezett új beruházásokkal kapcsolatban.
A MEKH engedélyt adott a Gönyű-Bős-Nagygyőröd és a Sajóivánka-Rimaszombat határkeresztező távvezetékek kereskedelmi üzemének elindítására, így a sikeres próbaüzem lezárulta után az új távvezetékek április 5-én kereskedelmi üzembe léptek.
A Gönyű-Nagygyőröd és a Gönyű-Bős, valamint Sajóivánka és Rimaszombat között megépült, egyenként 400 kilovoltos összeköttetéssel a leghosszabb határszakaszunkon és a legforgalmasabb, észak-déli villamosenergia-áramlási irányban bővült a határkeresztező kapacitás.
Az új magyar-szlovák összeköttetésekkel kapcsolatban Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, a fejlesztéseknek köszönhetően javul a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága, és nő a villamosenergia-kereskedelem szempontjából legnagyobb mértékben leterhelt határmetszék kapacitása.
A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy az új távvezetékek azon túl, hogy javítják az ellátásbiztonságot és csökkentik a magyar-szlovák metszéken fennálló strukturális szűkületet, elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását is a közép-kelet-európai régió területén.
Horváth Péter János elmondta, a magyar-szlovák összeköttetés bővítése jelentős lépés mindkét ország számára az energiaellátás biztosítása érdekében, és fontos szerepe van az európai integrált villamosenergia-piac kialakításában. Az új kapcsolatnak köszönhetően kétszeresére nő a két ország közti villamosenergia-szállítás kapacitása – tette hozzá.
A MEKH elnöke rámutatott, hogy Magyarország villamosenergia-igényének mintegy 30 százalékát importból fedezi, am jelentős mértékben Szlovákia irányából érkezik. A határkeresztező kapacitások szűkössége növelheti az áram árát, ezért is kiemelten fontosak az új szlovák-magyar határkeresztező távvezetékek.
Horváth Péter János emlékeztetett, hogy 2017 januárjában részben a szűkös határkeresztező kapacitások eredményezték azt a rendkívüli helyzetet, amikor a magyar árampiacon időszakosan kialakult árak többszörösen meghaladták a szokásos hazai, sőt a nyugat-európai áramárakat is. A magyar-szlovák határkeresztező kapacitások megduplázásával csökkenthető a hasonló kockázatos helyzetek kialakulása – tette hozzá Horváth Péter János.
