A naperőművek beépített kapacitása öt év alatt tízszeresére növekedett hazánkban, és a tendencia a jövőben is folytatódik – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke.
A Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka széndioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnénk elérni a karbonsemlegességet. A klímavédelmi akcióterv céljai közt szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie.
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640 MW-ra növekedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A hivatal 2020. szeptember végén 79 681 darab háztartási kiserőművet tartott nyilván, melyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek – ismertette a számokat a MEKH elnöke.
Horváth Péter János rámutatott, hogy a növekedési tendencia még erősebb volt háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-tal szemben ma 1208 MW-tal számolhatunk. A MEKH elnöke kiemelte, hogy a háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020 szeptember végére több mint tízszeresére növekedett, 153 MW-ról 1848 MW-ra.
Mint mondta, a lendületes növekedés a jövőben sem áll meg. A megújuló villamosenergia-termelést ösztönző legutóbbi METÁR-tender támogatott beruházásai segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás, és évente újabb 343 GWh villamos energiát állíthatunk elő megújuló forrásból. Ez évente 160 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni – mutatott rá a MEKH elnöke.
A Nemzeti Energiastratégia adatai szerint a kormány az energiahatékonyság, mint legfőbb célterület mellett az ipari energiahatékonyságot és az elektromos közlekedés térnyerését is kiemelten támogatta. Az operatív programok forráskeretéből a 2014–2020-as időszakban energiahatékonysági beruházásokra és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére több mint 600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és közel 175 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitel állt rendelkezésre – tette hozzá Horváth Péter János. Az elnök felidézte, hogy 2012–2016 között a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében közel 215 milliárd forint működési támogatásban részesültek a zöldenergia-termelők. 2017. január 1-jétől a KÁT-rendszert a METÁR-rendszer váltotta, ahol a Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2026-ig a kiosztható maximális éves új támogatástartalom 45 milliárd forint – mondta a hivatal elnöke.
Horváth Péter János kifejtette, hogy a megújulók lendületes térnyerése a szabályozói oldalt is kihívások elé állítja, hiszen a naperőművek termelését biztonságosan kell integrálni a meglévő hálózatba. Az ellátásbiztonság érdekében továbbra sem nélkülözhetők a hagyományos technológiák, és ügyelnünk kell a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának kiépítésére és fenntartására – tette hozzá a MEKH elnöke.
A MEKH támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását. Mint mondta, a Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzéseinek megvalósításához a fogyasztóknak is törekedniük kell a hatékony energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra, hiszen a legtisztább energia a fel nem használt energia.
