Magyarország az idén minden eddiginél nagyobb összeget fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra a magyar költségvetésből – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter március 22-én az NKFI Alap 2021. évi program-stratégiájáról tartott online sajtótájékoztatóján.
Az idén több mint 182 milliárd forintra írnak ki kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatot, ami 25 százalékkal több a tavalyi 145 milliárd forintnál. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kezelt NKFI-Alapban 3 prioritást jelenítenek meg. A legnagyobb rész továbbra is a nemzeti kutatás területe lesz, emellett létrehoznak egy külön alaprészt az egészségügyi kutatásoknak, illetve egyet a védelmi kutatásokra. Ez utóbbiba nemcsak a hadsereggel kapcsolatos kutatások tartoznak, hanem a vírussal szembeni is – tette hozzá a miniszter. Palkovics László kiemelte, hogy a gazdaság újraindításának eszközei között szerepel a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése, felgyorsítása is. Megjegyezte, a kutatási terület a koronavírus megjelenése után azonnal javaslatokat tett, például a lélegeztetőgépek fejlesztésére, a vírusmatematikára, ezek eredményei már látszanak.
A miniszter szólt arról is, hogy a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított összegek nemzetgazdasági és vállalati szinten jóval hatékonyabbak, mint más típusú beruházásoknál. Példaként említette, hogy 1 forint beruházás a kutatás-fejlesztés-innovációba 5 forint megtérülést jelent. Palkovics László elmondta, az elmúlt két évben külön hangsúlyt fektettek arra, hogy az alapkutatási eredmények megjelenjenek valamilyen formában a hasznosítás területén, például legyen belőle szabadalom, termék, startup vagy spinoff vállalkozás. Hozzátette, ezt a hasznosulást támogatja a kooperatív doktori program, amely alapvetően természettudományi területen segíti a szakembereket. Ez a program rendkívül sikeres, 132 jelentkező volt az első meghirdetéskor, és több mint a felük bekerült a programba, amely jó a hallgatónak, a vállalatnak, ahol dolgozik, és az egyetemnek, ahol kutat.
A miniszter hangsúlyozta, Magyarország – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – olyan korszak előtt áll, amelyben a felsőoktatásra, oktatásra, kutatás-fejlesztésre soha nem látott összegeket fognak fordítani. Európai szinten a Horizont Europe kutatási program 100 milliárd euró összeget jelent, ebből a programból Magyarország lakosságarányosan szeretné elhozni a rájutó részt. Szeretnék, ha a magyar vállalatok, kutatóhelyek, egyetemek a mintegy 100 milliárd euró összeg 2 százalékát megkapnák. Palkovics László elmondta, hogy kormánydöntés alapján különböző európai uniós alapokból és saját költségvetési forrásokból rekordösszeget fordít az ország a felsőoktatás fejlesztésére, példaként említette, hogy csak az újraindítási alapból ez 1500 milliárd forint feletti összeget jelent.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztési pályázatokon nyertes cégek ötszörös növekedést érhetnek el, hiszen a pályázat révén belső tanulási folyamatban vesznek részt, újfajta gondolkodásmódot alakítanak ki. A tavalyi év egyik eredményének nevezte az elnök, hogy a rendelkezésre álló 145 milliárd forint forrást sikerült a piacba „pumpálni”, december 31-éig megérkezett minden szereplőhöz az az összeg, amelyet a magyar állam kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt. Birkner Zoltán kiemelte, hogy az idén egyensúly van a tudás létrehozása és az innovációs ökoszisztéma fejlesztésében, a kutatási és az innovációs alap egymást erősíti. Újdonság lesz, hogy német mintára a kutatási központ erősítésére önállóan is terveznek forrást szánni.
Az NKFIH elnöke szólt arról is, hogy a rendszerben már sok pályázó van, számuk az elmúlt három évben ötszörösére nőtt. A jövőben arra fókuszálnak, hogy megerősítsék a prototípustól a piaci termékig területet. Továbbra is hangsúlyosan támogatják az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, a magyar állam 39 milliárd forintot szán arra, hogy Magyarországon sok kutató legyen, és akarjanak a fiatalok ilyen életpályát is választani. Jelentős energiát fordítanak arra, hogy minden évben el tudják hozni a 90 milliárd forint direkt brüsszeli forrást a pályázók, ebben az évben is meghirdetik a vállalatoknak a piaci kutatás-fejlesztési-innovációs pályázatot, a kkv-startot, és a gyorsító sáv programot – ismertette Birkner Zoltán. (MTI)
