Az Alaptörvényünk előírja, hogy „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Ebben a mérnököknek is fontos szerepük van.
Meghatározó tehát, hogyan gazdálkodunk az erőforrásainkkal. Ideális az lenne, ha annyit fogyasztanánk, mint amennyi ez idő alatt újratermelődik.
Az elmúlt évben augusztus 22-re esett a túlfogyasztás világnapja, az emberiség 2020-ban ekkorra használta el a Föld egy évre elegendő erőforrásait, ezt követően a tartalékokat éltük fel. Ezt a szintet 1970-ben léptük át először, amikor december 29-re esett ez az időpont.
Ha minden évben öt nappal tolnánk el a túlfogyasztás napját, akkor 2050-re érnénk el az egyensúlyt. Ha a karbonkibocsátás 50%-kal csökkenne, akkor a túlfogyasztás napja 93 nappal rövidebb lenne. Magyarországon a túlfogyasztás napja június 14., de Kínában június 13., az USA-ban március 14. A túlfogyasztásunkat, ökológiai lábnyomunkat az energiahordozók felhasználásának csökkentésével lehet a leghatékonyabban befolyásolni.
Az EPBD 2018. évi irányelve szerint 2050-ig el kell érnünk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkenjen, és meg kell valósítani a „dekarbonizált” gazdaságot. De milyen módon, milyen energiatermelési, energiafelhasználási megoldásokkal lehet ezt a célt elérni? Az elmúlt időszak intő jelei óvatosságra adnak okot. Gondoljunk csak a múlt nyáron Kaliforniában bekövetkezett áramszünetre, amikor az 50 °C-os hőségben a szélcsend miatt leálltak a szélerőművek, vagy Texasban a nagy hideg miatti áramkimaradásra, a svédországi „porszívóválságra”, amikor az ellátási problémák miatt felhívták a lakosságot, hogy senki ne porszívózzon. Foglalkozni kell az európai villamosenergia-ellátó rendszeren januárban bekövetkezett frekvenciaváltozással, amely több országban áramszünethez vezetett. Intő jelek a német energetikai rendszer üzemelési tapasztalatai is. Magyarországon januárban 9500 megawatt volt az eddig mért legnagyobb villamosenergia-fogyasztás, amely mutatja az energiafelhasználási szokásaink változását.
Egyre szigorúbbak az építésekkel, üzemeltetésekkel kapcsolatos energetikai előírások, amelyek jelentős többlet terhet rónak az építkezőkre, az épületeket üzemeltetőkre. Ezek a hatások már nemcsak műszaki, gazdasági problémák, de egzisztenciális és szociális kérdések is. A családok részére biztosított otthonteremtési és felújítási támogatások, valamint a vállalkozásoknak juttatott támogatások és kedvezményes hitelek segítik a fejlesztéseket, de ahhoz, hogy az érintettek meg tudják találni a számukra ideális megoldást, hiteles információkra van szükségük. Ebben tudnak segíteni a Magyar Mérnöki Kamara szakemberei a márciusban elindított tanácsadási szolgáltatásukkal. A tanácsadás ingyenesen vehető igénybe, és az építkezni, felújítani vagy lakást vásárolni szándékozóknak, a vállalkozásoknak segít eligazodni az energiahatékony megoldások, valamint a pályázati és finanszírozási lehetőségek között. A tanácsadás legfontosabb feladata a szemléletformálás, a tudatos energiafelhasználás megvalósítására való törekvés.
Tekintettel a támogatásokat igénybe vevők nagy számára, a szakértők számítanak a lakosság és a vállalkozások jelentős érdeklődésére.
Nagy Gyula MMK-elnök
