A BIM szabványok azt tudják tenni az építésgazdasággal, mint a mágneses erőtér bekapcsolása az üveglapon lévő rendezetlen vasreszelék halmazzal – nyilatkozta interjúnkban Csaba Zsolt, az Európai Szabványügyi Bizottság BIM műszaki bizottságának munkájában hazai tükörbizottságként közreműködő Magyar Szabványügyi Testület BIM nemzeti szabványosító műszaki bizottság elnöke.
Hogyan jutottunk el odáig, hogy március elsején megjelent az építésgazdasági szektor BIM gerincű modernizációját megalapozó legfontosabb MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat két kulcsfontosságú szabványának magyar nyelvű változata?
Az régóta köztudott, hogy az építésgazdaság az egész világon modernizációs kényszerpályán van és ez alól hazánk sem kivétel. A szektort általánosan az alacsony hatékonyság, az energiapazarlás, a magas károsanyag-kibocsátás (CO2, hulladék), az átláthatatlanság és kiszámíthatatlanság, a minőségi és határidő problémák, illetve költségtúllépések jellemzik. Abban is lényegi szakmai egyetértés mutatkozik, hogy az építésgazdaság átfogó modernizációja digitalizáció révén lehetséges, ennek a teljes életcikluson átfutó digitális gerince pedig a BIM. Sikeres megvalósítása cég feletti szinteken, úgymint projekt, szektor, nemzetgazdasági vagy nemzetközi szinten csak BIM szabványok útján lehetséges. Ezt a felismerést jelezte az utóbbi évek világszintű BIM szabványosítási láza. Ebben a nemzetközi szabványosítási tevékenységben több mint öt éve aktív együttműködőként vesz részt az MSZT BIM szabványosítási bizottsága. Ennek a közös munkának köszönhetően itthon már 14 BIM szabvány került kihirdetésre angol nyelven és ugyanennyi további áll még kidolgozás alatt. A bizottság azonban érzékelte, hogy a hazai tömeges BIM használat segítésére szükség van a legfontosabb szabványok magyar nyelvű változatára is, ezért amint megszülettek a kulcsszabványok angolul, rögtön hozzá is látott a magyar nyelvű változatok elkészítéséhez.
Miért olyan fontosak ezek a szabványok?
Ezeknek a szabványoknak az adja a különös értékét, hogy egy teljes szektor digitális átalakulásának alapját képezik, szemléletformáló hatásúak, a szakma alapműként hivatkozik rájuk az egész világon, csak Európában 34 országban (több mint EU 27-ek) használható, azaz egyszerre nemzetközi, európai és hazai szellemi termék, ami ráadásul magyar nyelvű változatban is elérhető, mi több a szabványosítás folyamatában való hazai aktív részvétel miatt már itthon van a hazai fejekben a szabvány mélyebb háttértudása is, és a magyar nyelvűsége miatt immár hivatkozható a közbeszerzési eljárásokban, illetve az ez alapján kötött szerződésekben is.
Mit remélhet ezektől a szabványoktól a hazai építésgazdaság?
Egy hasonlattal élve, ezek a BIM szabványok azt tudják tenni az építésgazdasággal, mint a mágneses erőtér bekapcsolása az üveglapon lévő rendezetlen vasreszelék halmazzal. Makro szinten egy jól átlátható rendszer rajzolódik ki, mikro szinten pedig a projektekben résztvevő megannyi cég „mini iránytűit” rendezi a közös célnak megfelelő irányba. A hasonlatot folytatva ezek a szabványok ráadásul „gyűrű alakú mágneses erőteret” képeznek, hiszen az értéklánc szemléletet és a körkörös gazdaság filozófiáját követik az első gondolattól kezdve. A célja, hogy a töredezett értékláncot egy együttműködésen nyugvó korszerű digitális BIM alapú információmendzsment folyamatként kezelje már a kezdetektől a teljes életcikluson át. Bizottságunk a most kihirdetett magyar nyelvű BIM szabványokkal letette az asztalra a hazai építésgazdaság modernizálásának egyik elengedhetetlenül szükséges puzzlejét, a mindennapi gyakorlatban való alkalmazás most már a szakmára és a kormányzatra vár. Bizottságunk ehhez továbbra is minden segítséget igyekszik megadni beleértve a puha tudásátadási formákat is. A lapjukban már korábban többször is megfogalmazott javaslatom szerint szükség van egy, a szakmával átbeszélt nyilvános, előre ismerhető lépcsőzetes, követelményeket és támogatásokat párosító hazai BIM útitervre. Beszélgetésünk idején bizonyos jelekből úgy tűnik, hogy állami oldalon ez az üzenet kezd befogadást nyerni, reméljük ezt az idő majd vissza is igazolja. Az elmúlt évek komoly kihívás elé állították bizottságunkat, különösen a feladat nagysága és az ehhez képest nemzetközi összehasonlításban kirívóan szűkös anyagi erőforrások okoztak nehézséget. Éppen ezért innen is szeretnék köszönetet mondani a szabványok létrejöttében a rengeteg ingyen végzett munkájáért bizottságunk minden tagjának és az őket delegáló szervezeteknek és cégeknek, illetve azoknak a külsős szakembereknek, akiknek kikértük még a tervezetről a véleményét a még jobb minőségű végeredmény érdekében, továbbá köszönöm az MSZT szervezetének és dolgozóinak az általuk nyújtott a szabvány létrejöttéhez szükséges hátteret és keretet. Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg azokról a cégekről és szervezetekről, akik anyagilag is támogatták a folyamatot. Bizottságunk előtt még több évnyi munka áll és reméljük, hogy régi támogatóinkhoz újabbak is csatlakoznak, töretlenül bízunk benne, hogy végül a kormányzat is közöttük lesz.
Nagy vonalakban miről is szól ez a két szabvány?
Az MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat a teljes épített környezettel foglalkozó szektor alapvető folyamatainak fogalmait és alapelveit határozza meg a létesítmények teljes életciklusa alatti információ menedzselésének és létrehozásának támogatása érdekében, építményinformációs modellezés alkalmazása esetén. A sorozat most megjelent, magyar nyelvű változatban elérhető két részéből az első szól a fogalmakról és alapelvekről, míg a második a létesítmények megvalósítási fázisával foglalkozik. A szabvány fókuszában többek között az igényfelmérés és -elemzés, a különböző információkövetelmények és információs modellek, információcsere-követelmények, a felelősségi mátrix, a közös adatkörnyezet, a szükséges információszint, az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi, és szerződési folyamatok, illetve láncolatok helyes kialakítása, az együttműködésen alapuló információ létrehozás, szolgáltatás és ellenőrzés és számos más fajsúlyos téma áll.
Ezeknek a fajsúlyos támáknak a megértéshez számíthat a szakma a bizottságra?
A bizottságunknak a kapott támogatásainak függvényében fontos további célja az elkészült szabványok hazai irányú tudástranszferének „többlépcsős akadálymentesítési” programja is. Már ezt szolgálja a legfontosabbnak ítélt szabványok magyar nyelvű változatának elkészítése is, de más puha tudásátadási formák, közöttük jövőbeli támogató dokumentumok létrehozása, illetve konferenciák szervezése is a terveink között szerepel.
Milyen volt az első magyar nyelvű BIM szabványon dolgozni?
Érzésre a vártnál is keményebb, de egyben mégis felemelő, miközben folytonos volt az adaptálódás és az újratervezés, mindez persze a pandémiával fűszerezve. Az első változat 4 hetes munkáját követően 3 offline és 39 online korrigáló meetinget tartottunk. A munka egyik nehézsége és szépsége pont az volt, hogy ez az első magyar nyelvű BIM szabvány, azaz már ez is jelzi, hogy új, születőben lévő szakterületről van szó, tehát már csak ebből az okból sincs széleskörben beállt és elfogadott magyar BIM szaknyelv, nem beszélve arról, hogy az angol szaknyelv sem egy lezárt történet. Többek között ezért is kezdeményeztem egy külső körös szakértői véleményeztetést. A 35 felkért külső véleményezőtől többszáz visszajelzést kaptunk, csak ezeknek a feldolgozása és korrigálása is több hét volt, de úgy gondolom, hogy jobb lett tőle a szöveg és a magyar BIM szaknyelv.
Ennek köszönhetően változott meg a bizottság neve is épületinformációsról építményinformációsra?
Igen, ez egy tanulságos példa, önmagán túl mutat, mert van benne szinte mindenre példa. Noha mint említettem eddig nem támaszkodhatunk különösebben beállt magyar BIM szaknyelvre, de egy rövidítés, a BIM és annak magyar nyelvű változata, az épületinformációs modellezés nagyon széleskörben ismert és elterjedt itthon. Azt gondoltuk, hogy már csak a hagyomány okán is ez a kevés közmegegyezések egyike, egyfajta fixpontként – utólag visszagondolva inkább – amolyan szent tehénként gondoltunk rá. Aztán jött a külsőkörös véleményeztetés és egy egyéni a bizottság által nem támogatott felvetéstől több lépésben eljutottunk odáig, hogy ma már új a neve a bizottságnak. Először a bizottság, noha tisztában volt azzal, hogy a történeti fejlődése során a BIM fókusza az épülettől mára már kiterjedt az infrastruktúrára is, mégis erősebbnek érezte a hagyományból és a közismertségből fakadó előnyöket. Végül a bizottság felismerte: vagy most változtat pontosabb, időszerűbb magyar elnevezésre, vagy feltehetőleg örökre a korábbi elnevezés marad használatban. A szakmai beszédben az új elnevezésre való széleskörű átállást pedig pont a magyar nyelvű szabvány létrejötte, mint korszakhatár és az ehhez kapcsolódó szakmai figyelem fogja segíteni. Végül tehát szerintem a bizottság jól vizsgázott, mert megmutatta, hogy nincs előtte tabutéma és szakmai vitában képes újraértékelni helyzeteket és akár az eredeti álláspontjával ellenkező döntést hozni, sőt ennek az élére állni.
Hogyan tovább, mik lesznek a bizottság részéről a következő lépések?
Vár ránk az MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat harmadik részének magyar nyelvű változatának elkészítése, ami a létesítmények üzemeltetési fázisáról szól, ezzel az építmények teljes életciklusa lefedésre kerül BIM szabványok által. A támogatások és az esetlegesen jelentkező állami igényektől függően megvizsgáljuk más országok e szabványsorozathoz készített nemzeti kiegészítéseit és azok tanulságait. Értékeljük majd, hogy a magyar viszonyok között ez mire ad lehetőséget és mire nem. Idén még két új angol nyelvű szabvány megjelenése várható, köztük a szükséges információ szintről szóló, 2022-ben pedig nagyon sűrű év elé nézünk, mert tíz további várható szabvány van tervben. Tehát a BIM szabványháló egyre nagyobb és sűrűbb szövésű lesz. Fokozatosan lépnek be új területek és mélységek, mint például az építési termékek adatainak kezelése és BIM hálóba való „beszövésük” az ellátási láncokkal való összekapcsolódásukkal egyetemben. Tágabb értelemben pedig 2021-re a BIM általam prognosztizált tömegesedése kezdődött meg, amit a többszörös túljelentkezéssel elindult BIM szakmérnöki képzések és rekordrészvétellel zajló építőipari technológia korszerűsítésre, hatékonyság növelésre kiírt pályázatok jeleznek. Ebbe a tömegesedésbe illeszkednek bele a most megjelent első magyar nyelvű BIM szabványok.
