Egyre több vállalkozás, kutatóintézet, egyetem figyel szellemi tulajdonára, mert felismerték, hogy jelentős gazdasági és versenyelőnyt jelent egy jól megtervezett szellemitulajdon-portfólió, stratégia – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke március 1-én a hivatal 125 éves jubileumi ünnepségén.
Hozzátette, a hivatal törekszik arra, hogy tudatosítsa a szellemitulajdon-védelem fontosságát az ötletét megvalósítani és hasznosítani kívánó vállalkozásokban, emberekben, hiszen az elmúlt években a vállalkozások kevésbé voltak tudatosak e tekintetben. Pomázi Gyula rámutatott, hogy míg a nagyvállalatoknak, a fejlett országok kis- és középvállalkozóinak alapvetés levédetni szellemi tulajdonukat, addig Magyarországon a vállalkozások akár milliókat is veszíthetnek azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után pedig komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha cégüket különböző oltalmakkal erősítik meg – jegyezte meg az elnök. Pomázi Gyula kifejtette, oltalom meglétével a versenyképességet lehet növelni, az 1895-ben elfogadott szabadalmi törvény egyik legfontosabb célja volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat, vállalkozásokat.
Mark Getty üzletember néhány évvel ezelőtti kijelentésére utalva – mely szerint a 21. század olaja az IP, vagyis a szellemi tulajdon – Pomázi Gyula elmondta, a 20. században sokan a természeti kincsek kiaknázásából gazdagodtak meg, manapság az ötletek kiaknázása az egyik legkelendőbb, és a legtöbb pénzt hozó árucikk. Az elnök kitért arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nemcsak jelentős múlttal bír, de működése most is előremutató, mert csak így képes segíteni a magyar gazdaság fejlődését. Fontosnak nevezte az elnök, hogy a folyamatok modernizációjával a hivatal felkészüljön a digitalizáció térnyerésére, és kiemelt feladatnak tekintik az e-ügyintézés fejlesztését. Az elnök szólt arról is, hogy a közösségi médiafelületek szerzői jogra vonatkozó szabályozása is a hivatalhoz tartozik. Beszédének zárásában Pomázi Gyula megköszönte a hivatal dolgozóinak és előző vezetőinek – köztük Schmidt Józsefnek, a hivatal első elnökének, Schuster Rudolfnak, Schilling Zoltánnak, Perédi Károlynak, Bendzsel Miklósnak, Luszcz Viktornak – a munkáját.
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára köszöntőjében kitért arra, hogy kevés világszintű magyar márkanév, brand van, holott Magyarország már bizonyította kiválóságát a technológiai innovációban. Szerinte ezen a területen lenne érdemes brandépítésbe kezdeni, Magyarországon jó dolgokat találtak fel, de kevésbé kerestek vele pénz – tette hozzá.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára köszöntőjében rámutatott arra, tudatosítani kell a társadalomban, hogy alkotó emberek, műhelyek nélkül nincs haladás, versenyképes oktatás, gazdaság, társadalom, jövő. Példaként említette, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezést is jónéhány országos találmány segíti több tudományterületen. Felidézte, hogy a magyar kormány 10 milliárd forintot biztosít hazai forrásból a védekezést célzó kutatásokra, innovációkra. Ezen kívül a kormány az egyetemi infrastruktúra és eszközfejlesztésre 995 milliárd forintot, az egyetemek körüli innovációs ügyek finanszírozására 382 milliárd forintot fordít.
A 125 éves jubileumát ünneplő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát videóüzenetben köszöntötték nemzetközi szervezetek vezetői. Daren Tang, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) főigazgatója kiemelte, Magyarország történelmében az innováció és a kreativitás különös jelentőséggel bírt, nemzetközi szinten a WIPO és Magyarország kapcsolatai több mint egy évszázadra nyúlnak vissza, amikor is Magyarország 1909-ben csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményhez. Azóta Magyarország csatlakozott a WIPO által kezelt nemzetközi szellemi tulajdoni egyezmények többségéhez, a magyar delegációk pedig konstruktívan vesznek részt a WIPO-ban rendezett többoldalú tanácskozásokban, ezzel is alakítva a globális szellemi tulajdoni ökoszisztémát a közjó érdekében.
Christian Archambeau, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, az EUIPO a válságra adott egyik válaszában felgyorsította a vállalkozásokat, elsősorban a kkv-kat középpontba állító stratégiáját, így még több, szellemi tulajdonnal kapcsolatos szolgáltatást nyújthatnak számukra. Számos tagállam szellemi tulajdoni hivatalával, köztük a magyar hivatallal együttműködve elindították a 20 millió eurós Ideas Powered for Business KKV Alapot. Kevesebb mint három hét alatt több mint 1200 európai uniós kkv részesült a kkv-alapból, ez több mint 3000 oltalom iránti bejelentést eredményezett. A bejelentők több mint 80 százaléka most először igényelt oltalmat márkanevére vagy termékére. Az igények bejelentésének következő időszaka március 1-jén kezdődik, és 2021 folyamán még több ezer kkv jelentkezésére számítanak.
António Campinos, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, megalakulása óta a magyar hivatal kiemelkedő szerepet játszik az innováció és a gazdasági fejlődés elősegítésében, a magyar innováció pedig egyre erősödik. Megemlítette, hogy az SZTNH a kutatóhálózatokkal azon dolgozik, hogy az oktatás, a közös képzés és a stratégiai fejlesztés révén még jobb eredmények szülessenek. Az SZTNH együttműködik az Európai Szabadalmi Hivatallal is, egyebek közt példaként említette a Pan-European Seal gyakornoki programot, amelynek három magyar egyetem a részese, és jelenleg öt magyar gyakornok dolgozik az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (MTI)
