Augusztus és szeptember hónapban igen komoly végelszámolási hullám indult a társas vállalkozások körében, az egyéni vállalkozók pedig már tízezrével szűnnek meg. A két hónapban együttesen már 50 ezerrel több vállalkozást szűnt meg vagy lépett a megszűnés útjára, mint a korábban megszokott értékek – közölte az Opten.
A cégjogi környezet változása sokszor erősen befolyásolja a hazai cégalapítási és megszűnési adatokat, de ritkán látni olyan erőteljes változást, mint amelyet a 2022. szeptember 1-én érvénybe lépett új KATA szabályozás okozott. Gyakorlatban már május óta érkeznek hírek a KATA szigorítás kapcsán, amelyek már korábban is kihatottak a cégalapítási trendre, de igazán drasztikus változást a szabályok érvénybe lépése hozott. Bár a gazdasági környezet sem javult ebben a két hónapban, de jelentősen nem is romlottak a kilátások júliushoz képest, így elmondható, hogy augusztusban és szeptemberben a céginformációs statisztikákra ható legfontosabb általános tényező a KATA szabályozás szigorítása volt. Normál időszakban havonta 3-4 ezer egyéni vállalkozás szokott megszűnni, augusztusban és szeptemberben együttesen viszont 47 ezer egyéni vállalkozás szűntette meg tevékenységét, azaz csak az egyéni vállalkozások körében 40 ezerrel több vállalkozással több szűnt meg. Július végén 604 ezer egyéni vállalkozás működött az országban, azaz az egyéni vállalkozói bázis 6,6 százaléka szűnhetett meg a KATA szabályozás szigorítására.
A másik erősen érintett vállalkozói kör a betéti társaságok köre, ebben a szegmensben is sok a KATA-s vállalkozó. A társas vállalkozásoknál hosszabb a megszüntetéshez vezető út, ebben a szegmensben az induló végelszámolások száma az, ami igen árulkodó. Augusztusban és szeptemberben együttesen 14400 társas vállalkozás esetében indult végelszámolás, ebből 12900 végelszámolás betéti társaságnál indult. A betéti társaságok körében pedig szintén népszerű volt korábban a KATA adózási forma. Normál időszakban havi 700 végelszámolás szokott indulni, azaz a jelek szerint a betéti társaságok körében eddig akár 10-11 ezer vállalkozás megszűnése köthető a KATA szabályozás szigorításához.
Természetesen nem lehet biztosan mondani, hogy csak az új szabályok vezettek a vállalkozások megszűnéséhez, sok esetben több tényező együttes hatása okozza a megszüntetésre irányuló eljárásokat. Ugyanakkor azt sem lehet egyértelműen kimondani, hogy fennmaradó vállalkozások már gond nélkül tovább fognak működni. Egyrészt a korábbi tapasztalatoknak megfelelően vélhetően még sokan kivárnak a naptári év végéig, vagy sokan egyszerűen még nem jutottak el addig, hogy ténylegesen elindítsák a végelszámolást. Vélhetően a következő hónapokban még továbbra is magas megszűnési számokkal fogunk találkozni, különösen a naptári évforduló környékén. Az egyéni vállalkozókat és a bt-ket is számolva eddig mintegy 50 ezer vállalkozás szűntethette meg működését a KATA szigorítás miatt, és esélyes, hogy év jövő év elejéig még legalább 20-30 ezer vállalkozás szűnik meg a szokásos számok felett – írta közleményében az Opten.
Az RSM Hungary adószakértője szerint ráadásul ezek a számok még nem tartalmazzák azokat a vállalkozásokat, akiknek nem jön be a számításuk vagy egyszerűen csak kivárnak. Az elkövetkező időszakban még vélhetően lesznek olyanok, akik ugyan maradtak a katában, de kiderül, hogy mégis lesz céges megrendelésük, így váltaniuk kell. Vagy egy munka elhozza a szüneteltetés végét, és realizálják, hogy még sem éri meg számukra a megnövekedett közterhek és adminisztráció mellett fenntartani a vállalkozást. „Az adóhatóság támogatni próbálja az új átalányadósokat az adminisztráció lebonyolításában. Ennek kapcsán jelentkezett egy új fejlesztéssel, az egyszerűsített havi járulékbevallással, amely az egyébként is az adóhatósághoz befutó adatok és néhány feltett kérdésre kapott válasz alapján kitölti az adóbevallást az egyéni vállalkozóknak. Az új fejlesztés gyerekbetegségei még fennállnak, nem mindig megfelelőek az adatok az automatikusan kitöltött bevallásban, tehát mindenképpen ellenőrizni kell azt a beadás előtt” – tette hozzá az adószakértő.
A jogszabályváltozások ugyanakkor nem csak a törlések számát növelték. Szeptemberben 3622 új társas vállalkozás került bejegyzésre, ami az előző években megszokottaknál jóval magasabb értéknek számít. Utoljára 2014 májusában volt hasonló mennyiségű társas vállalkozás alapítás egy hónap alatt, azaz a szeptemberi cégalapítási érték több mint 8 éves rekordnak számít. A megugró cégalapítási számok annak köszönhetők, hogy az egyéni vállalkozási formából, illetve betéti társasági formából sokan fordultak át korlátolt felelősségű társasági forma fele, és ezt új cégalapítás formájában tették meg. Azonban még a megugró cégalapítási számok is messze elmaradnak a végelszámolások számától, így az eljárások lezárultával összességében majd csökken a társas vállalkozások száma az elkövetkező hónapokban. Ráadásul a megszüntetésre irányuló eljárások közül nem csak a végelszámolásokból volt a szokásosnál több, hanem felszámolásokból is. Szeptember hónapban 1061 társas vállalkozás ellen indult felszámolás, ami szintén rekordmagas értéknek számít. Utoljára 2015 elején indult ennyi felszámolási eljárás egy hónap alatt, azaz az induló felszámolási eljárások száma az elmúlt 7 év legmagasabb értékének számít. Ez semmiképp nem jó jel a cégbázis számára, mivel a felszámolási eljárások hátrahagyott kifizetetlen számlákat jelentenek, ami veszélyt jelent a többi működő cég számára is. A fizetési problémák könnyen lánctartozássá alakulhatnak, amelyek recessziós környezetben gyorsan eszkalálódhatnak.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) szeptemberi értéke átlagosan 13 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Veszprém, Zala és Somogy megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Békés megye produkálta.
Az RSM szakértője rámutat: a tömegével megszűnő vállalkozások hatással vannak a költségvetés számainak alakulására is. A megszűnő katás vállalkozások egyfelől bevétel-kiesést jelentenek, azonban a tevékenységüket magasabb adóteher mellett is folytatók esetében a költségvetés többletbevétellel számolhat elsősorban a bérjellegű jövedelmek adóján és járulékán keresztül.
