Czigler Győző (1850–1905) építész, műegyetemi tanár, Svájcból bevándorolt ősei három nemzedéken át építészek voltak. Előbb apjától, majd Bécsben Theophil Hansentől tanult. 1887-től haláláig a Műegyetem tanára, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke volt.
Ifj. Czigler Antal építész és Dittl Róza fiaként született Aradon. Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. 1871-től, apja halálát követően az ő megkezdett építkezéseit fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.
1874-ben Budapesten telepedett le, és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában. 1905 januárjában daganatos betegsége miatt visszavonult a munkából, és állandó helyettesének Dvorák Edét nevezte ki, aki 21 éven keresztül munkatársa és asszisztense volt. Végül 1905-ben, 55. életévében hunyt el.
Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított. 1905-től irodáját Dvorák Ede vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt.
Legfontosabb munkái Budapesten
- Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz körút 41.; 1878)
- a Kereskedelmi Akadémia épülete (V. Alkotmány u. 9-11.; 1882)
- Rózsák terei római katolikus, ma görögkatolikus templom (VII. Rózsák tere 8.; 1883)
- a Havas Boldogasszony templom toronykupolája (I. Mészáros utca 1.; 1884)
- a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX. Bakáts tér 14.; 1884)
- a Moosmüller-féle bárház (I. Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884)
- Saxlehner-palota, Andrássy út 3. (VI. Andrássy út 3.; 1885)
- az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V. Alkotmány utca 6.; 1885)
- Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 56.; 1886)
- Bakáts téri bérház (IX. Bakáts tér 7.; 1887)
- Károlyi utcai bérház (V. Károlyi utca 17.; 1887)
- Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 4.; 1887)
- a gróf Károlyi Tibor féle bérház a Teréz körúton (VI., Teréz körút 37., Szondi utca 5.; 1891)
- a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII. Erzsébet körút 1,; 1892)
- az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V. Semmelweis utca 1-3.; 1895)
- a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V. Kossuth Lajos utca 18.; 1895)
- a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII. Károly körút 9.; 1896)
- a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI. Hunyadi tér; 1896)
- a Hold utcai vásárcsarnok (V. Hold utca; 1897)
- a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5-7.; 1897)
- a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V. Váci utca 25.; 1898)
- Budapesti M. Kir. Állami Vetőmagvizsgáló Állomás épületei (II. Kis-Rókus utca 15./a – Kitaibel Pál utca 4 – Keleti Károly utca 24; 1900.)
- az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út; 1901)
- a Gozsdu-udvar (VII. Király utca 13.; 1901)
- a Czigler-bérpalota (II. Frankel Leó út 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901)
- Stefánia úton álló kastély (XIV. Stefánia út 26.; 1903)
- Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1904)
- Hőgyes Endre utcai bérház (IX. Hőgyes Endre utca 7-9.; 1904)
- Budapesti Műszaki Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1905)
- a volt Geist-bérpalota (I. Döbrentei tér 6., Horgony utca 2-6.; 1905, lebontották)
- Széchenyi fürdő (Dvorzsák Edével együtt; 1913)
- az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
- a Budapesti Hírlap székháza
- az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei
- a Mérnök- és Építész Egylet székháza
- a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán
