Soha nem látott szintre, 1000 milliárd forint fölé emelkedett a kutatás-fejlesztési befektetések összege – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) június 14-én.
A kormányzat továbbra is elkötelezett a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt támogatása mellett, amelyet a KSH legfrissebb adatai is bizonyítanak. Kiemelték, hogy 2023-ban éves alapon 12 százalékkal, több mint 112 milliárd forinttal növekedtek a magyarországi kutatás-fejlesztési ráfordítások, ezzel meghaladva az 1032 milliárd forintot. Az állami befektetések összege 316 milliárd forintot tett ki tavaly – tették hozzá. A KSH által június 14-én publikált, 2023. évi előzetes adatok rámutatnak, hogy a nemzetközi mintákhoz illeszkedve a kutatás-fejlesztési (K+F) befektetések kétharmadát, 717 milliárd forintot a piaci szereplők, ezen belül elsősorban a vállalati szektor, egyharmadát, 316 milliárd forintot a kormány biztosította tavaly is – ismertette a részleteket a minisztérium. Az adatok alapján a több mint 1000 milliárd forintnyi K+F befektetés 72,6 százalékát a vállalati szektorban használták fel, amely közvetlenül és már rövidtávon támogatja a gazdasági növekedést új termékek és szolgáltatások kifejlesztésén keresztül – közölték. Megjegyezték, hogy a vállalkozások K+F ráfordítása 2022 és 2023 között 13,4 százalékkal – 88,3 milliárd forinttal – emelkedett.
A minisztérium szerint a magyar gazdaság hosszútávú versenyképességét alapozzák meg az akadémiai szektorban felhasznált kutatási és innovációs források. A kutatóintézeti szektor K+F ráfordítása 2023-ban 114 milliárd forint volt, amely 1,4 százalékos növekedést jelent éves alapon – hangsúlyozták. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sikeres az egyetemi modellváltás, hiszen a legdinamikusabban az egyetemek kutatás-fejlesztési költései bővültek 2023-ban. Az adatokat ismertetve azt írták, hogy a 2022-es évhez képest 16 százalékkal, 141 milliárd forintról 163 milliárd forintra növekedtek.
A KIM azon dolgozik, hogy a kutatóintézetek és az egyetemek minél nagyobb mértékben vigyék sikerrel piacra a kutatási eredményekre alapozott innovációkat, ezzel is hozzájárulva a Neumann János Programban meghatározott célok eléréséhez – hívták fel a figyelmet. A megfogalmazott célok között szerepel, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz innovátor országa között legyen, valamint a világ legjobb 100 egyeteme között egy, az európai 100-as listán három magyar egyetem szerepeljen – tették hozzá. (MTI)